Kiemelte: a napokban csatlakozott Finn- és Svédország felvételével fontos magyar érdek teljesült, mert a most belépett államok jelentős hozzájárulást jelentenek a szövetség erejéhez. Mindnyájan örülhetünk, hogy sikerült megküzdeni azokkal az akadályokkal, amelyek hónapokon át megnehezítették az országgyűlési szavazást ebben az ügyben – fogalmazott Németh Zsolt a NATO 75. – Magyarország 25.: együtt az euro-atlanti térség biztonságáért című rendezvényen.
A politikus kitért arra is: manapság az Ukrajna elleni orosz támadással szokták indokolni, miért van szükség erős NATO-ra, de akkor sem ez az egyetlen indok, ha a legfontosabb biztonsági kihívás valóban az a háború, amelyet Oroszország jogsértő és minden erkölcsi korlátot áthágó módon folytat keleti szomszédunk területén.
Kiemelte: az Országgyűlés és a kormány határozottan és egyértelműen elítéli az Ukrajna ellen 2014 óta zajló, tavalyelőtt „jelentősen kiszélesedett orosz katonai agressziót” és kiáll Ukrajna szuverenitása és nemzetközileg elismert határai közötti integritása mellett, összes szövetségesünk és a szövetség egészének álláspontjával egybehangzóan.
A politikus megemlítette: míg a helyzet stratégiai megítélésében teljes az atlanti egység, „taktikai szinten vannak vitáink szövetségeseinkkel, illetőleg Ukrajnával”. Ezek a szónok szerint Magyarország és a nyugati világ azon elemi érdekére vezethetők vissza, hogy Ukrajna minél kisebb áldozatokkal érje el stratégiai céljait, eközben pedig Oroszország ne érje el a sajátjait.
Nem kivéreztetett, hanem stabil és erős Ukrajnára van szükségünk keleti szomszédságunkban – fogalmazott Németh Zsolt, hozzátéve, ezt minél előbb fegyverszünet és tárgyalások útján lehet elérni, „éppen a NATO-nak köszönhetően”. Arról beszélt: a szervezet a világ legerősebb védelmi szövetsége, így „a NATO-t senki nem fogja megtámadni a győzelem esélyével”, és az, amiben a tagállamok egyetértenek, „egy nagyon erős tárgyalási pozíciót” jelent.
A politikus annak a véleményének adott hangot: 1990 és 2004 közötti pályánk világos bizonyítéka annak, hogy jobbá tudja tenni a világot a NATO védelmi ereje, ha a szervezet vezetői bölcsen élnek azzal. Ez a világ sokkal jobb, mint amilyen a hidegháború világa volt – jelentette ki Németh Zsolt, megjegyezve, épp ezért ellenzünk minden olyan tendenciát, ami az 1991 előtti viszonyok visszatérése felé mutat.
Felidézte: a NATO az ENSZ alapokmányának talaján is áll, amelynek négy fő pillére között szerepel a nemzetközi béke és biztonság, a globális közjó, az emberi jogok védelme, valamint a nemzetek szuverén egyenlősége. Hozzátette: a NATO egy olyan térséget alkot, amelyben az ENSZ alapokmányának értékei különösen nagy biztonságban érvényesülhetnek, hiszen a szervezet katonai ereje őrködik e felett.
Németh Zsolt kitért arra is: a migrációval szembeni védekezés kényszere jól mutatja, hogy nemcsak megteremteni, de szükség esetén megvédeni is kell a jólét értékeit; ennek érdekében indított el történelmi léptékű haderő-fejlesztési és -korszerűsítési programot a magyar kormány.
Magyarország tovább fog haladni ezen az úton, mert hazánk a béke és biztonság, és amit azok védenek, a közjó, az emberi jogok és a nemzetek szuverén egyenlősége mellett elkötelezett ország – fogalmazott a politikus.
Köszöntőjében Nacsa Lőrinc, a NATO Parlamenti Közgyűlés magyar parlamenti delegációjának vezetője arra emlékeztetett: a Varsói Szerződés Magyarország által kezdeményezett megszüntetése után hat évvel már népszavazás mondta ki NATO-csatlakozásunk szándékát, ami nem egészen másfél évvel később – Cseh- és Lengyelországgal együtt – teljesült is.
Magyarország jó szövetséges tagállam, elismert, a missziókban szolgálatot teljesítő katonáinkról a legnagyobb elismerés hangján beszélnek a NATO vezetésében – jegyezte meg a politikus. Hozzátette, immár második éve tagjai vagyunk „a kétszázalékos elitklubnak”, amely nemzeti jövedelme ekkora hányadát fordítja védelmi célokra.
Nacsa Lőrinc kiemelte: „biztonságunk megőrzése és a béke ma is ugyanolyan fontos és időszerű, mint korábban”, miközben a szövetséget olyan kihívások érik, mint a háború, a migráció, a terrorizmus vagy az újrafegyverkezés.
Írta a Magyar Hírlap
