A pontos datálás szintén várat magára, de az előzetes becslések szerint a nyolc pestisgödör a 17. század első fele körül keletkezett. A csontok egy része zöldre színeződött, mivel egy ideig egy közeli rézgyár hulladékának ártalmatlanítására használták a helyet – írja a Spiegel.
„Minden emberi maradványt, amelyet a jövőbeni építkezési területeken találunk, biztosítani és archiválni fogunk” – mondta Melanie Langbein, a nürnbergi örökségvédelmi hivatal régésze és Florian Melzer vezető antropológus.
„Jelenleg abból indulunk ki, hogy a munkálatok tavaszi befejezése után ez lesz a pestis áldozatainak legnagyobb, Európában feltárt szükségtemetője.”
A bubópestis a történelem számos legpusztítóbb járványához köthető, elsősorban a 14. századi fekete halálhoz és a 6. században kirobbant jusztiniánuszi pestishez. A rendkívül fertőző, bolhák által terjesztett fertőzés azonban az idők folyamán kisebb járványok formájában gyakran újra és újra felbukkant. A fekete halál után Európában mintegy 400 éven át ismétlődtek a helyi járványok, amelyek városokat pusztítottak.
Nürnberg sem volt kivétel. A városnak még egy híres pestisjárványtemetője is van, a Szent Rókus temető. Egy építkezés előtti rutinszerű ellenőrzéskor a néma csontok valami sokkal kétségbeesettebb és pusztítóbb dologról beszéltek.
„Ezeket az embereket nem egy hagyományos temetőben temették el, bár Nürnbergben vannak kijelölt pestistemetőink” – mondta Langbein Jack Guy-nak a CNN-nek. „Ez nagyszámú halottat jelent, akiket rövid időn belül kellett eltemetni, a keresztény temetkezési szokásokra való tekintet nélkül”.
A pestis nem hagy látható nyomokat az áldozatok csontjain, így a diagnózis megerősítéséhez további munkára lesz szükség. A csontok DNS-elemzése várhatóan megerősíti a Yersinia pestis pestis baktérium nyomát. De több kormeghatározási vonal is arra utal, hogy a pestis a legvalószínűbb magyarázat.
Az egyik sírból származó maradványok radiokarbonos kormeghatározása a 15. század végétől a 17. század elejéig datálja, a benne talált érmék és kerámiadarabok pedig a 20. század elejére utalnak. Találtak egy 1634-ben keltezett feljegyzést is, amely egy 1632-ben és 1633-ban Nürnbergben kitört pestisjárványt ír le, amely állítólag 15 000 ember halálát okozta.
A feljegyzés szerint közülük mintegy 2000 embert temettek el a jelenlegi ásatás helyszínén.
A felfedezés következményei azonban messze túlmutatnak azon, hogy milyen módon haltak meg az érintettek. Az összes maradványt ki kell majd ásni, és gondosan át kell helyezni, hogy a tudósok tanulmányozhassák őket, hogy egyedülálló pillanatképet kapjanak Nürnberg történetéről.
„Ennek a felfedezésnek messze a térségen túl is nagy jelentősége van” – mondta Marcus König, Nürnberg főpolgármestere.
„A sírokban gyermekek és idősek, férfiak és nők földi maradványai találhatók; a pestis nem állt meg nemnél, életkornál vagy társadalmi státusznál. Most először lehet empirikusan megbízható elemzést végezni egy nagy népességcsoportról ebből az időszakból egy olyan fontos város esetében, mint Nürnberg. Magától értetődik, hogy ezt a történelmileg és régészetileg jelentős leletet érzékenyen és megfelelően kell kezelni.”
Írta a Magyar Hírlap
