Először 1992-ben érzékeltek hidrogént egy albán bányában, az elmúlt évtizedekben pedig kiderült, valóban a gyúlékony gáz szivárog a tárnákban.
A világ eddigi legnagyobb hidrogéngáz-lelőhelyét fedezték fel nemrég Albániában egy krómbánya közelében – számolt be róla az IFLScience. A szakemberek úgy látják, a lelőhely megnyithatja az utat az előtt, hogy a hidrogént tiszta tüzelőanyagként lehessen felhasználni.
A hidrogént régóta emlegetik a fosszilis tüzelőanyagok alternatívájaként, mert az elégetésével nem keletkezik üvegházhatású gáz. Csakhogy a természetben nehezen érhető el, ezért a legtöbbször földgáz elégetésével állítják elő, ami szén-dioxidot juttat a légkörbe.
A kutatók korábban úgy gondolták, hogy nagyon speciális körülmények kellenek ahhoz, hogy a föld mélyén megmaradjon a gáz. Ez az elképzelés azonban 1992 környékén kezdett el megváltozni, amikor az albániai Bulqizë bányában észlelték a gyúlékony gázt.
2011-ben, 2017-ben és 2023-ban is nagy robbanások történtek, amelyek miatt egyre erősebb volt a gyanú, hogy valóban hidrogénnel volt dolguk a szakembereknek. Egy nemzetközi kutatócsoport most azt állapította meg, hogy a bánya egy olyan mező fölött helyezkedhet el, amiben körülbelül 5000 és 50 000 tonna közötti gázmennyiség található – derül ki a Science-ben megjelentetett tanulmányukból.
A minták alapján a szivárgó gáz 84 százaléka hidrogén, a maradék mennyiség metán és nitrogén. A medence nagyjából napi 34 kilogramm, vagyis évente mintegy 12,4 tonna hidrogént bocsát kis.
Érdekesség, hogy a bányában nagyon sok az ofiolit nevű, vasban gazdag kőzet, erről pedig közismert, hogy vízzel reagálva hidrogént termel. A tanulmány szerzői ezért azt feltételezik, hogy további jelentős természetes hidrogénlerakódások rejtőzhetnek más helyeken található ofiolit-kiemelkedések alatt. Emiatt érdemes lenne ezeknél is vizsgálatokat végezni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
HVG