Úgy tűnik, egy hatalmas vulkánkitörés okozta vulkanikus tél kevésbé lenne súlyos, mint azt eddig becsülték – mutat rá egy friss, a Journal of Climate folyóiratban publikált tanulmány.
Az ilyen kitörések során ugyanis olyan részecskék is felszabadulnak, melyek elzárják a napfényt – így lényegesen alacsonyabb lehet a felszíni hőmérséklet. Hogy mennyire, az régóta tudományos viták tárgya, már csak az emberiségre gyakorolt potenciális hatása miatt is.
Korábbi tanulmányok ugyanis úgy becsülték, egy ilyen esemény akár globálisan 2–8 Celsius-fokkal is csökkenthetné a hőmérsékletet – nagy tehát a szórás az egyes becslések között.
Mekkora az esélye, hogy pusztító vulkán törjön ki Európában?
A közelmúltban bejárta a sajtót a hír, miszerint a legfrissebb kutatások szerint megnőtt az esélye annak, hogy a Nápolyhoz közeli Campi Flegrei szupervulkán tombolásba kezd. Az általános vélekedés szerint a vulkánkitörések leginkább csak távoli, egzotikus országokban történnek, az öreg kontinensen pedig mintha szinte mind rég kihunyt volna.
Most a NASA Goddard Űrkutatási Intézete (GISS) és a New York-i Columbia Egyetem kutatói számítógépes modellezést használt az olyan szuperkitörések szimulálására, mint amilyen a Toba-kitörés volt 74 ezer éve. Ez volt az elmúlt 25 millió év legnagyobb vulkánkitörése, melynek során körülbelül 2800 köbkilométer anyag kerülhetett a levegőbe. (Ez ezerszer erősebb volt a Mount St. Helens tűzhányó 1980-as kitörésénél.)
Mint kiderült: a Toba-kitörést követő vulkanikus tél valószínűleg nem járna 1,5 Celsius-foknál erősebb lehűléssel.
Mint a NASA összegzése kiemeli, ahhoz, hogy egy vulkáni tevékenységet „szuperkitörésnek” nevezzenek, legalább 1000 köbkilométer magmának kell kilövellnie. Ez rendkívül erős kitörés, de ugyanilyen ritka is.
Az ilyen hatások felmérése rendkívül nehéz, már csak azért is, mert a szuperkitörések rendkívül régen történtek. Azt azonban kimutatták a kutatók, hogy a vulkáni aeroszolrészecskék átmérője nagy hatással van arra, hogy mennyire zárják el a napfényt – ez a képességük erősebb, ha kisebbek, de sűrűbbek. Megbízható fizikai bizonyítékok híján ugyanakkor nehéz a régi szuperkitörések során keletkező részecskék méretét meghatározni.
Egy ősi vulkán a tenger mélyén még mindig aktív, és milliónyi óriási tojás borítja – videó
Kanada partjainál, a Csendes-óceán mélyén van egy ősi vulkán, amelynek létezéséről már régóta tudnak a kutatók. Az azonban igen meglepte őket, hogy a vulkán még ma is aktív.
A szakemberek több mérettel is lefuttattak szimulációkat, és összességében úgy találták: a szuperkitörések képtelenek lehetnek jelentős globális lehűlést eredményezni – legalábbis, az nem lenne jelentősebb, mint a modernkori kitörések hatásai.
A szuperkitörések hatásainak jobb megértéséhez azonban még további vizsgálatokra van szükség.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
HVG
