A vashiányos vérszegénység 975 millió embert érint a világon a FAO adatai szerint, ez nagyjából minden nyolcadik ember. De a nyomelemek hiánya nemcsak a kórosan soványakat, hanem a túlsúlyosokat is érinti, és a WHO adatai szerint a világon napjainkban több ember túlsúlyos, mint kórosan sovány.
Miért vashiányosak az emberek?
Három szóban a válasz: a globális élelmiszerproblémák miatt, de mit jelent ez egészen pontosan? Sajnos azt, hogy nagyon rosszul bánunk az élelemmel, és ehhez hozzá jönnek a klímaváltozás hatásai is. Az említett élelmiszerproblémák legfontosabb területei:
● Az élelmiszerbiztonság hiánya: számos régióban és országban a lakosság nem jut elegendő mennyiségű és tápláló élelmiszerhez. Az élelmiszerbiztonság hiánya éhezéshez, alultápláltsághoz és más, súlyos egészségi problémákhoz vezethet.
● Az élelmiszerpazarlás: a globális élelmiszerpazarlás jelentős probléma, hiszen tetemes mennyiségű élelmiszer vész el a termelési, szállítási és fogyasztási láncok különböző szakaszaiban. Ez nemcsak az élelmiszerforrások pazarlásához vezet, hanem a környezetet is terheli.
● Az élelmiszer-egyenlőtlenség: egyes területeken az élelmiszer elosztása és hozzáférhetősége nem kiegyenlített, és a szegénység tovább súlyosbítja ezt az egyenlőtlenséget. A jövedelmek és erőforrások hiánya megnehezíti az emberek számára, hogy megfelelő táplálékhoz jussanak.
Amikor a szervezet nem kapja meg az optimális mennyiségű vagy minőségű tápanyagokat, akkor különböző hiánybetegségek alakulhatnak ki. Például a C-vitamin-hiány skorbutot okozhat, a jódhiány pajzsmirigy-problémákhoz vezethet, a cinkhiány csökkentheti az immunrendszer hatékonyságát, növelve ezzel a fertőzések kockázatát és lassítva a sebgyógyulást. A folsavhiány pedig terhesség alatt súlyos fejlődési rendellenességeket okozhat a magzatnál. Ha nem jut elegendő vashoz a szervezetünk, akkor vashiány, súlyosabb esetben vashiányos vérszegénység alakulhat ki.
Az alultápláltság miatti vashiány
Alultápláltság esetén a szervezet nem kap elegendő tápanyagot, így megfelelő mennyiségű vashoz sem jut hozzá. A vashiány miatt a szervezet nem tud elegendő hemoglobint és vörösvértestet termelni, ami vérszegénységhez vezethet. Az alultáplált szervezet nehezebben szívja fel a vasat az élelmiszerekből. A kóros soványság miatt kialakuló vashiányban csökken az oxigénszállítás, ez fáradtságot, szédülést, izomfájdalmat, sápadtságot, emésztési problémákat, szapora szívverést okozhat. Persze ezek más betegség tünetei is lehetnek, ezért mindenképpen érdemes ilyenkor orvoshoz fordulni, hogy megtalálják a konkrét problémát.
Vashiány túlsúllyal
Az elhízás veszélyei között leginkább a cukorbetegséget, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedéseket szokták felsorolni, pedig olyan hiányállapothoz is vezethet, mint az alacsony vasszint. A feldolgozott élelmiszerek, az egészségtelen étrend és az elhízás nagy probléma a világban, különösen a fejlett országokban. A cikk elején is említettük, hogy egyre nő a túlsúllyal összefüggő megbetegedések száma, sőt jelenleg több túlsúlyos ember él a világon, mint kórosan sovány. Nagyon sok ember táplálkozik kalóriadúsan, de ez nem egészséges, mert ez az étrend sokszor nyomelemhiányos. Ilyen ételek például a hamburger, a szalonna, a péksütemények vagy a mogyoróvaj – persze hosszan lehetne folytatni a sort. A kalóriadús étkezés sokszor ugyan olcsóbb vagy könnyebben elérhető, így nem váratlan, hogy sokan azt választják vagy erre van lehetőségük.
Az elhízottaknál azért fordulhat elő gyakrabban vashiány, mert a túlsúly egyfajta gyulladásos állapotot tart fenn a szervezetben, ami pedig gátolja a vasfelszívódást. Ehhez még hozzájárulhat az is, ha az érintett személy étrendje nem tartalmaz elegendő vasban gazdag élelmiszert, de az is, ha az étrend magas energiatartalmú, de tápanyagokban szegény, hiszen a megfelelő tápanyagbevitel hiánya tovább súlyosbíthatja a vashiányt.
Vashiány és testsúly
A vashiány azonban nem feltétlenül kapcsolódik a testsúlyhoz, hanem inkább a szervezet vasellátásához és az étrendhez. Vannak olyan tényezők, amelyek hozzájárulhatnak a vashiány kialakulásához, függetlenül az egyén testsúlyától. Ilyenek lehetnek a felszívódási zavarok, például a cöliákia vagy a Crohn-betegség. De a vérveszteség – akár a normálisnál bőségesebb menstruáció vagy a viszonylag gyakori orrvérzés – is vezethet vasveszteséghez. Terhesség és szoptatás idején jelentősen megnő a szervezet vasigénye, továbbá kisgyermekkorban vagy a gyors növekedési időszakokban. Bizonyos krónikus betegségek, például vesebetegség vagy krónikus gyulladásos állapotok is befolyásolhatják a szervezet vasforgalmát, és hozzájárulhatnak a vashiány kialakulásához.
Hogyan jusson elegendő vashoz a szervezetem?
Két dolgot lehet tenni: ha lehetőség van rá, akkor figyeljünk oda a rendszeres és kiegyensúlyozott táplálkozásra. Nagyon sok halat és húst ajánlanak a vashiányosok étrendjébe, elsősorban azért, mert az ezekben lévő vas könnyebben felszívódik, mint a növényekben lévő. Ha például vegánok vagy vegetáriánusok vagyunk, akkor kifejezetten figyeljünk oda a hiánybetegségek jeleire, és arra, hogy sok hüvelyest fogyasszunk a benne lévő vitaminok és a magas vastartalmuk miatt. De jót teszünk magunkkal akkor is, ha C-vitaminban gazdag ételeket fogyasztunk, például citrusokat, mert a C-vitamin segíti a vas felszívódását. Azt kevesen tudják, hogy a kávéban és a teában sajnos olyan vegyületek vannak, amelyek nehezítik a vas felszívódását, ezt mindenképp érdemes figyelembe venni, ha magasabb vasbevitelről akarunk gondoskodni. Ha pedig vashiányosak vagyunk vagy szeretnénk azt megelőzni, akkor vaspótló gyógyszerek szedésére lesz szükség. Fontos, hogy a drogériákban kapható étrend-kiegészítők csak a táplálékvas kiegészítésére alkalmasak, de sem megelőzni, sem kezelni nem tudjuk vele a vashiányos állapotot.
HVG
