MH/MTI
2024. március 5. kedd. 19:27
Az Ipsos közvéleménykutató csoport az Evening Standard című londoni napilap megbízásából 1004 ember bevonásával elvégzett reprezentatív vizsgálatában kimutatta, hogy a 2010 óta kormányzó konzervatívokra jelenleg a választók 20 százaléka voksolna.
A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt a szavazatok 47 százalékát szerezné meg, ha most tartanák a parlamenti választásokat Nagy-Britanniában, vagyis a Labour 27 százalékpontos támogatottsági előnyben jár a Konzervatív Párt előtt.
Az elemzés kiemeli, hogy a konzervatívok támogatottsága egyetlen hónap alatt 7 százalékponttal zuhant, és az új felmérés által valószínűsített 20 százalékos szavazatarányuk a legalacsonyabb azóta, hogy az Ipsos 1978-ban elkezdte a politikai pártok népszerűségének rendszeres mérését.
A közvéleménykutató cég hangsúlyozta azt is, hogy a Konzervatív Párt támogatottsága 1994 decemberében, John Major miniszterelnökségének idején érte el legutóbbi mélypontját 22 százalékkal.
Az Ipsos felmérése szerint a brit választók 83 százaléka elégedetlen és mindössze 10 százalékuk elégedett a konzervatív párti kormány munkájával.
Rishi Sunak miniszterelnökről a válaszadók 73 százaléka nyilvánított negatív véleményt, 19 százalék mondta azt, hogy elégedett a kormányfő teljesítményével.
A brit törvények alapján a következő parlamenti választást legkésőbb 2025 januárjában meg kell tartani, de egyöntetű az a várakozás, hogy Sunak még az idei évre kijelöli az időpontot.
Rishi Sunak nemrégiben úgy fogalmazott: munkáját „arra a feltételezésre” alapozza, hogy a választások 2024 második felében lesznek.
A 2019-ben tartott legutóbbi brit parlamenti választáson az akkor még Boris Johnson vezette Konzervatív Párt negyven éve nem látott arányú győzelmet aratott, és kényelmes, 80 fős alsóházi többséggel alakíthatott új kormányt.
Johnson azonban 2022 júliusában lemondott pártvezetői posztjáról és a miniszterelnöki tisztségről, miután nyilvánosságra került, hogy a londoni kormányfői hivatalban a koronavírus-járvány miatt saját kormánya által elrendelt szigorú korlátozások idején ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket rendeztek.
A közkeletűen „partygate” néven emlegetett ügy az utóbbi évek legnagyobb belpolitikai botrányává fajult, és részben ennek hatására süllyedt mélypontra a konzervatívok választói támogatottsága.
Írta a Magyar Hírlap
