Kevés dolog van, aminek az Alzheimer-kórral kapcsolatban örülhet az ember. De az mindenképp örömteli, hogy a betegség nem fertőz. Most azonban úgy tűnik, hogy szerencsétlenek véletlenek összjátéka folytán ugyan nagyon ritkán, de akár ez is előfordulhat.
A Nature Medicine című tudományos folyóiratban megjelent publikációban a University College London tudósai azt írják, néhány olyan betegnél, akik egy elhunyt donortól kaptak növekedési hormont, amit az illető agyalapi mirigyéből vontak ki, már korán kialakult az Alzheimer-kór. A szakemberek úgy vélik, mindez azért történhetett meg, mert az átvitt hormon olyan fehérjével volt szennyezett, ami kiváltotta a betegséget – foglalja össze a lényeget a The Guardian.
John Collinge, a University College London kutatója hangsúlyozta, ez továbbra sem jelenti azt, hogy az Alzheimer-kórt el lehetne normál körülmények között egy beteg embertől kapni, azt ugyanis nem bakteriális fertőzés, és nem is vírus okozza.
© AFP / RAPHAEL DE BENGY
A kutatók szerint ez a fajta felfedezés megerősíti azt a feltételezést, hogy az Alzheimer-kór a prionbetegségekkel mutat hasonlóságot. A prionbetegségeket – ide tartozik például a ritka, halálos kimenetű, ismeretlen eredetű, központi idegrendszeri sorvadás, a Creutzfeld-Jakob betegség (CJD) – az agyban terjedő, fertőző, hibásan működő fehérjék okozzák. Ezek a betegségek jellemzősen spontán jelentkeznek, de genetikai mutáció is állhat a kialakulásuk hátterében, de terjedhetnek a fertőzött agy- vagy idegszöveten keresztül is.
A kutatók arról írnak, hogy 1959 és 1985 között az Egyesült Királyságban legalább 1848 beteg kapott növekedési hormont, amit egy elhunyt donor agyalapi mirigyéből vontak ki. A gyakorlatot azonban 1985-ben betiltották, miután kiderült, hogy néhány beteg CJD-ben halt meg, mert a hormonminták a betegséget okozó fehérjékkel voltak szennyezettek.
Az Egyesült Királyságban összesen 80 ilyen eset történt. Néhányuk agyában a haláluk után az amiloid-béta nevű fehérjét is kimutatták, ami az Alzheimer-kór jellemzője. Bár az nem derült ki, hogy a betegek később valóban Alzheimer-kórosok lettek volna, az egérkísérletek azt mutatták, hogy az állatoknál később kialakult a betegség.
2017 és 2022 között összesen nyolc beteget vizsgáltak meg, akik nem kapták el a CJD-t. Közülük ötnél az Alzheimer-kór klinikai kritériumainak megfelelő demencia tüneteit észlelték, ami már 38 éves korukban jelentkezett. A betegek közül háromnál agyi szkennelést végeztek, míg kettőnél olyan biomarkereket találtak, ami azonosította a betegséget.
A többi beteg esetében volt, akinek kognitív nehézségei voltak, míg másnál kognitív károsodást mutattak ki. Öt beteg közül csak egyikük DNS-e hordozott genetikai kockázatot a betegségre.
Az adatokat összesítve arra jutottak, hogy az Alzheimer-kór az agyalapi mirigyből származó szennyezett hormon miatt alakulhatott ki.
Mivel a kezelést már betiltották, az nem fordulhat még egyszer elő, hogy a betegség agyról agyra terjedjen át. A vizsgálat azonban segíthet abban, hogy megértsük a kór kialakulását és természetét.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
HVG
