A nagy füzet és az Ópium című filmek alkotója, az SZFE egykori tanára 2021-ben emigrált családjával az Egyesült Államokba, és nem terveznek hazajönni. Washingtonban társulatot alapított, első kinti darabját egy fontos amerikai szakmai díjra is jelölték.
Bő két évvel ezelőtt döntött úgy Szász János filmrendező és dramaturg, hogy elhagyja Magyarországot, és a tengeren túlon próbál új életet kezdeni. Döntését a Színház- és Filmművészeti Egyetemen történtekkel és azzal indokolta, hogy 2021 elején házkutatást tartottak nála a rendőrök a magyar orvosok által szétválasztott bangladesi ikerpárról készülő dokumentumfilm körüli konfliktus kapcsán. Szász akkor azt gondolta, hogy a rendőri akció egy példastatuálás is volt, és nem csak nekik szólt, hanem másoknak is arról, hogy „csendben kell maradni”.
A Balázs Béla-díjas rendező ezúttal Veiszer Alindának mesélt arról, hogy milyen emigrációban élni, megtalálta-e a számításait Amerikában. A Telex szemléje szerint Szász felesége, Bognár Gyöngyvér eredetileg színészno, most viszont óvónőként dolgozik. Szász János kezdetben Uber-sofőrként kereste a napi betevőt, mint fogalmazott: „akartam tudni, mi az, legalul lenni ebben a társadalomban. Minden nézőpont kérdése, nem volt bennem egy pillanatnyi önsajnálat sem, fájdalommal nem megy semmire az ember.”
Aztán idővel elkezdték őt megtalálni a szakmai lehetőségek: drámapedagógusnak kérték fel Georgetownban, majd két másik egyetemen is tanítani kezdett, és Washingtonban társulatot alapított. Az Angyalok Amerikában című első darabját nemrég tizenkét kategóriában jelölték egy fontos amerikai szakmai díjra. Erről a darabról azt mondta, hogy azt Magyarországon lefóliáznák.
A korábbi házkutatásról az interjúban nem beszélhetett, az ügy ugyanis még nem zárult le.
Azt mondta, hogy a családjával együtt Magyarországot mindig is a hazájuknak fogják tekinteni, de iszonyatos veszteségnek is, és nem terveznek visszajönni. „Megmérgezték a kutat, és én nem akarok inni belőle. Nagyon sajnálom, akinek továbbra is inni kell belőle” – mondta.
HVG
