Komoly fennakadásokkal működik a Magyar Államkincstár (MÁK) január elsején indított, közel 15 milliárd forint uniós támogatás felhasználásával fejlesztett új informatikai rendszere. Különösen a táppénzek kifizetésénél tapasztalhatók problémák, késnek a kifizetések, ami sokakat nagyon érzékenyen érint – ezt jelezte több olvasónk, valamint könyvelők is. A családtámogatások, a nyugdíjfolyósítás, az önkormányzati pénzügyek és az állampapír nyilvántartását és forgalmát is érintik a nehézségek.
Egy olvasónk arra panaszkodott, hogy betegsége miatt az új rendszerben a könyvelője által leadott táppénzigénylést csak hatalmas késéssel dolgozta fel a rendszer. Közel egy hónapot kellett várnia, hogy megérkezzen a kifizetés, ami neki ugyan kigazdálkodható volt, de bizonyosan vannak olyanok, akiket egy ilyen késedelem megoldhatatlan nehézség elé állít.
Korábban a Népszava írt arról, hogy az informatikai hibák miatt egyes állampapírok adatai is késve vagy nem jelennek meg a WebKincstár és MobilKincstár felületein. A Magyar Államkincstár a hiba miatt még csak elnézést sem kért az ügyfelektől, így ők akkor csupán a Blikkből értesülhettek arról, hogy „A Magyar Államkötvény 2027/B típusú állampapír egyenlege egy megjelenítési hiba miatt nem volt látható a WebKincstár és MobilKincstár portfóliórészletező felületén, de a számlakimutatást lehívva a megfelelő egyenleget láthatták az ügyfelek. A portfóliórészletező megjelenítését időközben javították, és már ott is az aktuális, helyes állampapír-állomány látható.”
Bár az állampapírok bújócskája is nagyon bosszantó, sokkal húsba vágóbb, ha a táppénz vagy a nyugdíj nem érkezik meg időben. Az új rendszert használni kényszerülő könyvelők szintén bosszankodva sorolják a milliárdokért fejlesztett új rendszer hibáit.
A rendszer december elején indult volna, de a könyvelőszakma részéről jelzett kifogások miatt végül csak január elsején indították, azóta azonban a beérkező adatokat feldolgozó kormányhivatalokban is a feje tetejére állt minden. Több forrásból is megerősítették számunkra, hogy az új felületről kinyert adatok feldolgozása sokkal nehezebb, mint korábban volt, ezért a táppénz, a gyed, a csed igényléseinek terén ügyhátralék alakult ki.
Ez év elejéig a kitöltők a tb-kifizetőhellyel nem rendelkező vállalkozások számára az ÁNYK felületén küldték be a foglalkoztatói igazolásokhoz, igénybejelentésekhez és a folyamatos keresőképtelenség igazolásához szükséges nyomtatványokat, például a táppénz, a csed, a gyed igényléséhez szükséges adatlapokat. A rendszer megbízhatóan működött, a törzsadatokat, köztük az ügyfél nevét, adószámát, adóazonosító jelét, anyja nevét, születési adatait, lakcímét pedig el lehetett menteni. Ezzel szemben az új SZÜF-portálon minden alkalommal mindent elölről be kell pötyögni, nem menti el a rendszer az adatokat, sőt, egy igénylő kitöltését követően a következő esetében egyesével kell törölni az előző személy adatait, azaz új táppénzigénylés esetén az összes rubrikát végig kell kattintgatni és felülírni.
Kőkorszaki viszonyok uralkodtak el tehát:
nemhogy könnyítené az igénybejelentést kitöltők adminisztrációs terheit a program, de egyenesen mindent megtesz, hogy minél nehezebb, idegőrlőbb, lassúbb és bizonytalanabb kimenetelű legyen egy igénybejelentés beadása – írta a Minősített Könyvelők Egyesülete. Az egyesület itt példákat is felsorol a SZÜF-portálon tapasztalt oldalhibákra, teljesen indokolatlan lépésekre.
A hvg.hu megkereste a Magyar Államkincstárt, hogy adjon magyarázatot a táppénzek kifizetésénél tapasztalt késésekre és egyéb hibákra, cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ a kérdéseinkre. Amennyiben megérkezik a válaszuk, cikkünket frissítjük.
A MÁK korábban azt viszont határozottan visszautasította, hogy adatvesztés, sérülékenység, nagyobb összeomlás történt volna, az ügyfelek által kívülről is érzékelhető problémákon túlmenően, az ilyen feltételezéseket puszta spekulációnak tartja.
A Népszava információi szerint azonban a látható hibáknál is gyakoribbak a belső rendszerhibák, köztük például a nyugdíjügyeket érintő informatikai rendszereknél. Ez húzódhat például annak hátterében, hogy hónapokat kell várni az előzetes, ügyfelek által kért nyugdíjszámításokra, illetve az első nyugdíj folyósítására. A lap birtokába került egy olyan belső üzenetváltás is, amely a rendszerhibák gyakoriságára utal.
Borítóképünkön a Magyar Államkincstár épülete. Fotó: Fülöp Máté
HVG
