A Perseverance korábban radarral vizsgálta meg a Marson a Jezero-krátert. Az adatok elemzése szerint üledékes kőzetről van szó, amit víz szállított oda.
A Perseverance nevű rover 2021-ben landolt a vörös bolygó felszínén. Célja, hogy az élet nyomai után kutasson a szomszédos planétán. A rover ennek érdekében vizsgálta meg radarral a Jezero-krátert és a közeli deltát, a környéken ugyanis üledékes lerakódásokat feltételeztek. A Perseverance RIMFAX nevű műszere akár 20 méter mélyre is képes behatolni a felszín alá – jegyzi meg az Interesting Engineering.
A feltételezést erősíti meg a Science Advances című tudományos lapban megjelent publikáció, amely szerint a Mars egykoron óriási víztömegnek adhatott otthont a területen.
Az üledéket a víz horda a területre és rakta le ott, vagyis a feltételezett delta valóban egy folyóhoz tartozott, ami a Jezero-kráterben lévő tóba torkollt.
A vizsgálatot a Kalifornia Egyetem és az Oslói Egyetem tudósai végezték el. Számításaik szerint az üledék nagyjából 3 milliárd éves lehet, és nyomokat tartalmazhat a marsi élet eredetéről, fejlődéséről. Pontos információkhoz azután lehet majd hozzájutni, ha a NASA visszahozza a Földre a Mars-járó által vett mintákat. Amennyiben ez sikerül, az a NASA történetének legnagyobb tudományos eredménye lesz.
A tanulmány arra is magyarázatot ad, hogy miért talált az első fúrásoknál vulkáni kőzetet a Perseverance. Ezek szerint a kráter alapja vulkanikus eredetű, amit később a víz által hordott üledék beborított. Ez azonban idővel erodálódott, így ismét szabaddá vált a vulkanikus alj.
A mostani tanulmány arra is rámutat, talán nem is lehetne jobb hely a Marson az élet kutatásához annál, ahová a Perseverance érkezett.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
HVG
