A vírus, amely a világméretű járványról szóló Contagion című kasszasikerfilmet ihlette, a megfertőzöttek akár 75 százalékát is megöli.
A meg nem nevezett bangladesi férfi olyan nyers datolyalevet ivott, amelyet fertőzött gyümölcsdenevérek vizelete vagy nyála szennyezett – közölték az egészségügyi tisztviselők.
„A mintát laboratóriumi vizsgálatra küldték, és az pozitív lett. Tudomásunkra jutott, hogy az illető nyers datolyalevet ivott” – mondta Tahmina Shirin, az Egészségügyi Minisztérium Járványügyi és járványügyi kutatóintézetének (IEDCR) igazgatója a Reutersnek.
Az egészségügyi minisztérium óva intette az embereket a nyers datolyalé fogyasztásától, miután legalább 139 ember fertőződött meg a vírussal az ital fogyasztása után.
A Nipah egy zoonózisos vírus, amely állatokról, például gyümölcsdenevérekről és sertésekről terjed az emberre.
Először 1999-ben azonosították Malajziában, de elsősorban Bangladesben és India egyes részein terjed.
Az IEDCR szerint 2023-ban Bangladesben 14 Nipah-vírussal fertőzött ember közül 10 halt meg, ami hét éve a legmagasabb halálos áldozatok száma.
Azok közül, akik túlélik, mintegy 20 százalékuknál maradnak hosszú távú neurológiai állapotok, köztük személyiségváltozás vagy görcsrohamok.
Következő világjárványveszély
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a „kiemelt kórokozók” közé sorolt, pandémiás potenciállal rendelkező kórokozó, amely gyorsan megtámadhatja a légzőszerveket és a központi idegrendszert.
Összehasonlításképpen, a Johns Hopkins Egyetem által végzett becslések szerint a Covid halálozási aránya alig több mint egy százalék.
A Nipah kezelésére nem áll rendelkezésre gyógyszer vagy vakcina, azonban legalább nyolc szakértői csoport dolgozik a vírust enyhítő oltások kifejlesztésén.
A tudósok korábban azt mondták a The Sunnak, hogy a Nipah „abszolút egy új világjárvány okozója lehet”.
Az Egyesült Államok a vírust C kategóriájú bioterrorista fenyegetésnek tekinti, mivel „a jövőben tömeges elterjedésre is alkalmas lehet”.
Paul Hunter professzor a Kelet-Angliai Egyetemről azt mondta, hogy a legvalószínűbb átvitel az élelmiszereken keresztül történik.
„Jelenleg az emberről emberre történő átvitel nagyon kevéssé hatékony, de szoros érintkezés útján terjedhet” – mondta a szakértő.
Ahhoz tehát, hogy a vírus világjárvánnyá váljon, jelentős változásra lenne szükség.
„Ami azonban aggaszt, az az élelmiszer útján történő terjedés” – mondta.
„Ha fertőzött tetemeket exportálnak nemzetközi szinten, az rövid életű világjárványt okozhat”.
Írta a Magyar Hírlap
