MH/MTI
2024. január 30. kedd. 7:22
A három afrikai ország – amelyeket jelenleg katonai junta irányít – vasárnapi közös nyilatkozata szerint a szervezet „külföldi hatalmak befolyása alá került, elárulta alapító elveit, és veszélyt jelent a tagállamaira”. Nem nyújtott nekik segítséget a terrorizmus elleni küzdelemben, hanem épp ellenkezőleg, „jogtalan és embertelen” szankciókat vezetett be, amelyek miatt tovább romlott a humanitárius helyzet a három afrikai országban.
Az abujai külügyminisztérium hétfőn közzétett állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy Niger, Mali és Burkina Faso katonai vezetései nem jóhiszemű döntést hoztak. „Ehelyett a nem választásokkal hatalomre került vezetők nyilvános pózolásba kezdtek megtagadva saját népeiktől a szuverén jogot, hogy alapvető döntést hozzanak mozgás- és kereskedelmi szabadságukról, valamint arról, hogy megválasszák saját vezetőiket” – húzta alá a nigériai diplomáciai tárca közleményében.
Nigéria, amely jelenleg az ECOWAS soros elnökségi tisztségét is ellátja, közölte, hogy továbbra is kész tárgyalni a három országgal.
Az 1975-ben a nigériai Lagosban létrehozott, 15 nyugat-afrikai államot tömörítő ECOWAS azért léptetett életbe büntetőintézkedéseket Nigerrel, Malival és Burkina Fasóval szemben, illetve függesztette fel tagságukat, hogy rákényszerítse kormányaikat a demokrácia helyreállítására. A három afrikai országban az utóbbi időben megnőtt a dzsihadisták befolyása. Vezetésük eltávolodott Európától, különösen a területüket egykor gyarmatosító Franciaországtól, amely csapatokat állomásoztatott a térségben. A francia erők kivonását a puccsal hatalomra került katonai junták kényszerítették ki.
Írta a Magyar Hírlap
