Az EnVision űrszonda a Vénuszt tanulmányozza majd a légkör felső részétől egészen a magig. A szakemberek úgy sejtik, a bolygó hasonló körülmények között fejlődött ki, mint a Föld. Ott azonban jelenleg nincsenek évszakok, kénsavfelhők borítják, a légnyomás 92-szer magasabb, mint a mi planétánkon, és valamilyen titokzatos okból kifolyólag épp ellentétes irányba forog, mint a Naprendszer összes többi bolygója. (Ez utóbbira nemrég egy lehetséges magyarázatot is találtak amerikai kutatók.)
Furcsaságai ellenére korábban többen is sürgették, inkább a Vénuszhoz kellene embert küldeni, nem pedig a Marsra.
Ha ember nem is, de az ESA EnVision misszió szondája a tervek szerint már 2031-ben elindulhat.
Anne Grete Straume-Lidner, a projekt tudósa szerint a küldetés különlegessége az, hogy a bolygót mint egész rendszert akarja tanulmányozni, nem csak egyes részeit. Szerinte az űrszonda „példátlan pontossággal fogja megvizsgálni a Vénusz felszínét, belsejét és légkörét, lehetővé téve, hogy megértsük, hogyan működnek és ezek hogyan hatnak egymásra”. Ehhez az EnVision többféle mérési technikát fog alkalmazni, hogy aktív vulkanizmusra utaló jeleket keressen a felszínen és a légkörben egyaránt.
Az EnVision küldetéséről még 2021-ben lehetett először hallani, alig néhány nappal azután, hogy a NASA bejelentette saját küldetését a Vénusz felé.
Az Európai Űrügynökségnek egyébként korábban is volt már a bolygó körül űrszondája, a Venus Express 2006 és 2014 között vizsgálta az égitestet.
A legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mennyire szállhatnak majd el a költségek a következő hét évben, és ha nagyon, akkor az mennyire tántorítja el az Európai Űrügynökséget a küldetéstől.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
HVG
