Az édesapa, Pál története ennél sokkal régebbre nyúlik vissza, egészen pontosan 1988. augusztus 19-ig. Szintén egy 2–1-re megnyert barátságos mérkőzésen volt először válogatott Dárdai Pál, az akkori ellenfél Szlovénia volt, esetében pedig nem volt kérdés, hogy kerettagságát stabilan meg tudja majd őrizni. Első válogatott góljára sem kellett sokat várni, mindjárt a harmadik szereplése alkalmával eredményes volt. Ő törte meg az egy félidős gólcsendet és kövezte ki az utat a győzelem felé Azerbajdzsán ellen. A találkozót végül 4–0-ra nyerte meg a magyar csapat Illés Béla, Pisont István és Fehér Miklós kései találataival.
A Dárdai-féle hagyaték
Mi lehet a szerepe Dárdai Mártonnak?
Dárdai Pál nem csak a válogatottban, de klubszinten is szép pályafutást tudhatott magáénak. A Pécsi MSC-ben nevelkedett, innen igazolt a fővárosi BVSC-be, ahonnan a német fővárosba vezetett az útja. 286 Bundesliga-mérkőzésével klubrekorder lett, de egy másik összevetésben is csúcstartónak számít, ugyanis egyetlen játékos sem nyert nála több mérkőzést a Hertha BSC színeiben. 2011-ben vonult vissza, a futballtól azonban nem tudott elszakadni, egy évre rá már a Hertha U16-os keretéért felelt.
Gólokból további négyet szerzett címeres mezben, mind közül pedig a legemlékezetesebb az Anglia elleni bombája volt az Old Traffordon, amire Paul Robinson is csak tiszteletből ugrott, védeni ugyanis esélye sem volt. Ekkor 2006-ot írtunk, Dárdai pedig már bőven alapembernek számított, csapatkapitányként vezette a magyar válogatottat. Összesen 61 alkalommal húzhatta magára a címeres mezt, utoljára 2010-ben, az oroszok ellen.
Az sem segített, hogy az alapembernek számító Szalai Attila Hoffenheimbe igazolása óta gyakorlatilag nem volt játékban, ami a válogatottban nyújtott játékára is rányomta bélyegét. Jó hír, hogy Szalai a napokban kölcsönben a Freiburghoz került, így vélhetően mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy beverekedje magát a kezdőcsapatba és újra játékba lendüljön. Az ő alternatívája lehet ballábas védőként Dárdai Márton, de a Herthában sokszor védekező középpályásként is számít rá édesapja, így nem ez az egyetlen esélye. A Marco Rossi-féle 3–4–2–1-es hadrendben legtöbbször Nagy Ádám és Callum Styles kap helyet a középpálya közepén, de játszott már ezen a poszton Gazdag Dániel vagy Kalmár Zsolt is, egyikük sem a védekezéséről híres. Látva a magyar válogatott Európa-bajnoki ellenfeleit, nem kizárt, hogy lesznek olyan pillanatok, amikor kettőzött erőre lesz szükség védekezésben, a többfunkciós Dárdai pedig nem csak csereként, de akár a kezdőben is fontos szerephez juthat.
Dárdai Márton, a Hertha BSC labdarúgója, Dárdai Pál középső fia hétfőn este közösségi oldalán hozta a világ tudtára, hogy magyar válogatott szeretne lenni. Mondhatjuk, hogy a név kötelez, hiszen korábban már testvére, Palkó is magára ölthette a meggypiros mezt, édesapa pedig a magyar labdarúgás egyik élő legendájának számít. De mitől ennyire meghatározó a Dárdai család a magyar futballban és mit várhatunk Dárdai Mártontól a válogatottban? Erre keressük most a választ.
Amint azt már fentebb is említettük, Márton lehet a harmadik a Dárdai családban, aki bemutatkozhat a magyar labdarúgó-válogatottban. Palkónak erre 2022 őszén volt lehetősége, amikor Kleinheisler László sérülése után Marco Rossi behívta őt a válogatott keretébe Luxemburg és Görögország elleni barátságos meccsekre. Végül Dzsudzsák Balázs búcsúmeccsén, a görögök ellen 2–1-re megnyert találkozón mutatkozhatott be, a 72. percben szállt be csereként. Felnőtt pályafutásának jelentős részét a Hertha BSC-nél töltötte, leszámítva egy kétéves fehérvári kitérőt, ahonnan tavaly nyáron szerződött vissza a német fővárosba. Nagy reményekkel vágott neki az újabb berlini kalandnak, de egy sérülés egyelőre keresztülhúzta számításait.
2014 volt az az év, amikor nem csak Dárdai Pál, de a magyar labdarúgás is hatalmas fordulóponthoz ért. Október 11-én mutatkozott be a válogatott ideiglenes szövetségi kapitányaként, és debütáló mérkőzésén 33 év után újra pontot tudtunk szerezni Bukarestben Románia ellen (1–1). Dárdai szövetségi kapitányi sikereire klubcsapata is felfigyelt, így 2015 februárjától egy ideig párhuzamosan volt a magyar válogatott szövetségi kapitánya és a Hertha BSC felnőtt keretének vezetőedzője is. Ez az állapot azonban sokáig nem volt tartható, így a finnek elleni bravúros idegenbeli győzelem után távozott a válogatott éléről, helyét Bernd Storck vette át, a többi pedig már történelem.
Több mint 30 éves, kínosan hosszú negatív szériát sikerült megtörni, amikor 2016-ban a magyar válogatott kijutott a franciaországi Európa-bajnokságra, most pedig már ott tart a csapat, hogy szinte kötelező elvárás volt az Eb-kijutás, és az igazi kérdést az jelentette, hogy sikerül-e egyenes ágon kiverekedni magunkat a kontinensviadalra. 2014-ben ez még korántsem volt ennyire magától értetődő, a válogatott ugyanis képes volt szinte bárkitől kikapni, de ha éppen jól is állt a szénánk, az utolsó percben biztosan jött Zlatan Ibrahimovic. Dárdai mindössze 7 meccsen irányította a magyar válogatottat, de mentalitásán tökéletesen látszott a Németországban eltöltött hosszú évek nyoma, amit sikerült játékosaira is átragasztani. Dárdai Pál Romániában feltámasztotta a magyar labdarúgást, utódai pedig azóta is építik és tökéletesítik azt a szobrot, amelyet 2014. október 11-én kezdett el kifaragni egy kőtömbből.
[embedded content] © AFP / Andreas Gora
Az jól látszott az Eb-selejtezőkön, egy évvel korábban pedig a Nemzetek Ligája-mérkőzéseken, hogy a magyar védelem stabil, jó teljesítményre képes, ha éppen mindenki egészséges, a válogatotton végigsöprő sérüléshullám azonban komoly fejfájást okozott Marco Rossinak. Fiola Attila és Willi Orbán kidőlése érzékeny veszteségnek bizonyult, amelyet több mérkőzésen sem sikerült megoldani.
Dárdai Pál és Palkó után Márton is megkaphatja a lehetőséget, hogy bemutatkozhasson a magyar labdarúgó-válogatottban, sőt, nem kizárt, hogy fontos szerephez jut majd Marco Rossi Európa-bajnoki keretében.
Nyitóképünkön Dárdai Pál (balra) és Dárdai Márton (jobbra)
Az áttörés Dárdainak és a magyar labdarúgó-válogatottnak
Dárdai Palkó és Dárdai Márton Tjark Ernst kapustól jobbra a Hertha BSC-Fortuna Düsseldorf mérkőzésen 2024. január 21-én
A Lipcse játékosa egyértelmű vezére volt a védelemnek, Szerbiában gólt is szerzett, és amikor játszott az Eb-selejtezős meccseken (az első négyen), akkor gyakorlatilag áttörhetetlen volt a magyar csapat. Amikor Orbán pályán volt, mindössze egy gólt kapott a válogatott és összesen 24 percet volt hátrányban. Orbán kiválása után a kapott gólok száma hatra nőtt, a hátrányban eltöltött percek száma pedig 110-re duzzadt.
Írta a HVG
