Novemberben Zelenszkij is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Moszkva nem a támogatói által tervezett módon szigetelődik el, mivel Kína és több más, a globális déli ország nem hajlandó a Nyugat irányvonalát követni, ehelyett semleges álláspontot képviselnek. Ezt megelőzően Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy az Oroszország elszigetelésére irányuló kampány kudarcot vallott.
A német BILD című lapnak adott, pénteken megjelent interjújában Podoljak nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy van-e olyan forgatókönyv, amelyben a szomszédos európai országok saját csapatokat küldenének Ukrajnába.
“Bármilyen segítséghez hozzájárulunk, de egyelőre nincs szó ilyenről” – tisztázta az elnöki tanácsadó.
“Fegyverekről és szankciókról beszélünk oroszország elszigetelése érdekében… de ez még nem vezetett eredményre” – tette hozzá.
Az ilyen “csalódások” közepette az ukrán hatóságok – mondta a főtanácsadó – fokozni fogják az erőfeszítéseket, hogy elmagyarázzák polgáraiknak, miért kell a frontra menniük. Az ország sikertelen nyári ellentámadása után a kijevi tisztviselők aggódnak a csapatok csökkenése miatt, mind mennyiségben, mind minőségben, és elhatározták, hogy fokozzák a mozgósítást.
Miközben az ukrán parlamenti képviselők egy új törvényt dolgoznak ki, amelynek célja a katonai szolgálatra vonatkozó kiskapuk bezárása, egyre több a jelentés arról, hogy ukrán férfiak illegálisan próbálják átlépni a határt, hogy elhagyják az országot. Több mint 20 ukrán halt meg, amikor fagypont alatti hőmérsékletben próbáltak menekülni Ukrajna nyugati határán – jelentette a The Times című napilap a múlt héten egy ukrán határőrre hivatkozva.
A BILD-interjújában Podoljak kitart amellett, hogy az európai nemzeteknek vagy meg kell adniuk Ukrajnának minden szükséges eszközt ahhoz, hogy most győzedelmeskedjen a harctéren, vagy számítaniuk kell arra, hogy a konfliktus előbb-utóbb a saját területükre is átterjed.
A múlt hónapban Vlagyimir Putyin orosz elnök rámutatott, hogy “Oroszországnak sem geopolitikai, sem gazdasági, sem katonai szempontból… nem áll érdekében háborút vívni a NATO ellen”.
Bár a nyugati vezetők és a NATO képviselői többször hangsúlyozták, hogy nem tervezik, hogy katonai személyzetüket Ukrajnába küldik, több jelentés is érkezett arról, hogy néhányan ennek ellenére az országban tevékenykedtek.
Még pénteken Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter elismerte, hogy “vannak olyan francia civilek, akik ukrán katonai egyenruhában mentek harcolni Ukrajnába”. Sietett azonban hangsúlyozni, hogy az ilyen személyeknek “nincs kapcsolatuk a francia fegyveres erőkkel”.
Megjegyzése azután hangzott el, hogy az orosz védelmi minisztérium a hét elején azt állította, hogy az egyik csapása több tucat francia harcost ölt meg Harkov városában.
Tavaly év végén Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt állította, hogy “NATO-szolgálatosok közvetlenül légvédelmi rendszereket, taktikai ballisztikus rakétákat és többszörös rakétakilövő rendszereket működtetnek” Ukrajnában. Angol és lengyel nyelvű rádióbeszélgetések lehallgatására hivatkozott.
Szintén decemberben a Declassified UK Zbigniew Parafianowicz lengyel újságíró nemrég megjelent könyvére hivatkozva arról számolt be, hogy 2022 márciusában a brit különleges erők csapatai Kijev külvárosában tevékenykedtek.
Írta a Magyar Hírlap
