2024-ben 65 ezerben maximalizálják a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek számát, miközben tavaly novemberben még 62 ezernél húzták meg a limitet – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Továbbá azt is írják, hogy a maximális értéket a harmadik országból érkező munkavállalók száma egyszer sem haladta meg az elmúlt években, tavaly mindössze 39 ezer engedélyt állítottak ki.
Emellett meghatározták azt a 300 foglalkozást, amelyekben vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel sem foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgár. Ilyen például a tetőfedő, ipari alpinista, szerszámkészítő, kulturális szervező, jogi asszisztens, fényképész, szőlő- és gyümölcstermesztő vagy a felvonószerelő.
Korábban már írtunk róla, hogy a magyar munkavállalók helyzetének javítását várja, miközben mértékletességre inti a vendégmunkások kiűzéséről nyilatkozó pártokat a Magyar Szakszervezeti Szövetség.
A MASZSZ közleményében arról írt, fölösleges a külföldi munkavállalók elűzését vagy karanténba zárását ígérgetni pusztán hatalmi ambíciók miatt, inkább a magyar dolgozók bérét, munkakörülményeit kellene javítani, és arra törekedni, hogy az olcsón dolgozó vendégek se húzhassák le a hazai bérszínvonalat. Az anyagi helyzet javítása mellett a magyar munkavállalók erkölcsi megbecsülését is hiányolták.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke pedig arról beszélt a Portfoliónak, hogy a hivatalosan közölt 70-80 ezer betöltetlen álláshelynél 2-3-szor több lehet a valóságban, mivel sok pozíciót nem hirdetnek meg a cégek. Kifogásolta, hogy az új vendégmunkástörvényben „komoly korlát, hogy az előző évi üres álláshelyek számában maximalizálják a behozható külföldi dolgozók számát, holott sok állást egyáltalán nem hirdetnek meg, és így nehéz lesz éven belül reagálni a gazdaság változó, dinamikus igényeire”.
HVG
