A program célja, hogy visszaszorítsák a térségben invazívnak számító, mérgező fajt. A szakértők most új, humánusabb megoldásra hívják fel a figyelmet az óriásvaranggyal, más néven agavaranggyal (Rhinella marina, korábban Bufo marinus) szemben. Ahelyett, hogy ütőkkel vernék, vagy erős vegyszerekkel mérgeznék őket, ajánlott bezacskózni, majd hűtőbe tenni a példányokat.
A hideg álomba ringatja a kétéltűeket, és kikapcsolja a fájdalomérzékelő receptoraikat.
Rick Shine, a Macquarie Egyetem biológusa szerint ezt követően fagyasztóba érdemes áttenni őket, hogy befejezzék az altatást. „Ahogy a varangy lehűl, az anyagcseréje lelassul, és nagyon inaktívvá válik. Még az agya is leáll, így a kihűlt varangy nem érez fájdalmat, nem fogja fel, mi történik. Egyszerűen elalszik, és soha nem ébred fel” – nyilatkozta a kutató.
Mivel az egyedek a természetben is tapasztalnak napi hőmérséklet-csökkenést, szervezetük nem esik sokkba a hűtőben. Egy 2015-ös tanulmányban Shine és kollégái megállapították, hogy a békák agyi aktivitása a fagyasztás során egyenletesen mérséklődik, és nem produkáltak kimutatható fájdalomjeleket. Mire a varangy szövetében jégkristályok kezdenek kialakulni, már nincs érzékelése.
Megoldásnak hitték, probléma lett belőle
Az óriásvarangyot 1935-ben telepítették be Hawaiiról az ausztráliai Queenslandbe, hogy visszaszorítsák a cukornádat pusztító, Dermolepida albohirtum nevű bogarat. A terv visszafelé sült el: a békák nem mutattak különösebb érdeklődést a rovarok iránt, viszont kontrollálatlanul elszaporodnak.
A varangyok ma már Új-Dél-Walesben, az Északi területen és Északnyugat-Ausztráliában is jelen vannak, ahova eljutottak, ott csökkentették az őshonos ragadozók számát, károsítva az ökoszisztémákat.
Az egyedek mérget választanak ki, amely képes elpusztítani az őket elfogyasztó állatokat.
A probléma megoldása érdekében a Watergum környezetvédelmi nonprofit szervezetet elindította az éves Great Cane Toad Bust elnevezésű programot. A cél, hogy a résztvevők egy hét alatt a lehető legtöbb példánnyal végezzenek, a 2024-es vadászat január 13. és 21. között tart majd.
„A Great Cane Toad Bust Ausztrália legnagyobb varangyirtása” – mondta Nikki Tomsett, a Watergum invazív fajokkal foglalkozó projektfelelőse. „Ez az egész arról szól, hogy kollektív fellépéssel hatékonyan és humánusan kontrolláljuk az óriásvarangyokat, amelyek Ausztráliában invazív kártevő fajnak számítanak” – emelte ki.
A kampány eddig sikeres volt, az emberek egy-egy hét alatt több mint 50 ezer egyedet tudtak kiirtani. Idén szeretnék megdönteni a rekordot.
Az óriásvarangyok akár tíz évig is életben maradhatnak a természetben. A nőstények minden egyes szaporodáskor legfeljebb 35 ezer petét képesek lerakni.
Tomsett megerősítette, hogy a leghumánusabb módszer a hűtéses elaltatás. Az ütők és vegyszerek használata amellett, hogy kegyetlen, más állatokat is veszélyeztethet, hiszen a békatetemek ugyanúgy mérgezőek maradhatnak. Szétverés esetén ráadásul a mirigyekből felszabaduló méreg átmeneti vakságot okozhat az embernek.
Az ausztrálokat arra biztatják, hogy a vadászati hét után, január 21-ét követően is folytassák a békák ritkítását.
Írta a Magyar Hírlap
