Elesett a színpadon a színésznő – ami ezután történt, azt nem lehetett nevetés nélkül kibírni

Elesett a színpadon a színésznő – ami ezután történt, azt nem lehetett nevetés nélkül kibírni

Ha elesünk, csináljunk belőle performance-ot! Amy Sedarisnak legalábbis bejött a taktika, amikor váratlanul elesett a színpadon a National Board of Review Awards-gálán csütörtökön. A 62 éves színésznő annyira izgatott volt, hogy átadhatja Paul Giamattinak a legjobb színésznek járó díjat a Téli szünet című filmben nyújtott alakításáért, hogy véletlenül a földre esett a zsúfolásig megtelt teremben a hírességek előtt.

Objektum doboz

Giamatti persze azonnal odasietett, hogy felsegítse a színésznőt, de úgy tűnt, hogy nincs szükség mentőakcióra, mivel Sedaris annyira kuncogott a kínos esés miatt, hogy végül úgy döntött, földön marad, és úgy hallgatja végig kollégája köszönőbeszédét, amitől persze kitört a nevetés a nézőtéren.

A Téli szünet című keserédes vígjáték egyébként a díjátadó szezon nagy favoritja, hiszen Paul Giamatti vasárnap már elnyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó Arany Glóbusz díjat musical és vígjáték kategóriában.

A Téli szünet cselekménye egy elit bentlakásos gimnáziumban játszódik a hetvenes években a karácsonyi ünnepek alatt. A tanulók többsége hazamegy, a néhány ott maradt diákra sajátos büntetésként a mogorva történelemtanárnak kell vigyáznia (Paul Giamatti), akinek csak a házvezetőnő (Da’Vine Joy Randolph) van segítségére. Végül csak egy diák marad, mire eljön a karácsony (Dominic Sessa), és az összezárt furcsa trió beteszi a közösbe, amije van – veszteségek, vágyak, felszín alá szorított kavargó érzelmek –, hogy meglássák, mire mennek hárman.

Hollywoodban szinte mindenki úgy véli, hogy az elnyert Golden Globe valóban az Oscarok beharangozója a Téli szünet számára, mert legjobb film és legjobb rendező kategóriában is esélyes a legfontosabb filmes díjra.

Sokak szerint ez Alexander Payne eddigi legjobb filmje, a lényeget pedig alighanem a Literary Hub kritikusa foglalja össze legtömörebben:

„Régóta nem láttam olyan filmet, amely ilyen tökéletesen elegyíti a szélsőséges érzelmeket a pátosszal, az édesbús nosztalgiát a kegyetlen cinizmussal, a fennköltséget az arcpirító pimaszsággal.”

Írta a Magyar Hírlap