Ellenfelei éppen jogtiprással, diktatúra bevezetésével vádolták a csütörtöki nagy tüntetésen.
Az egy hónapja hivatalba lépett lengyel kormányfő első nagy tévéinterjúját adta péntek este, és az első kérdés természetesen a börtönbüntetésre ítélt volt belügyminiszterről és helyetteséről szólt, akiket csütörtökön a köztársasági elnök palotájában tartóztattak le egy 2007-ig visszanyúló ügy kapcsán.
Tusk kijelentette: itt súlyos bűncselekmények miatt jogerősen elítélt emberekről van szó, és a bíróságok ítéleteit egy jogállamban tiszteletben tartják. Ezért van börtönben Mariusz Kaminski és Maciej Wasik. Ha a köztársasági elnök kegyelmet akar nekik adni, azonnal megtehette volna, és akkor rögtön szabadlábra kerültek volna. Nem világos, hogy ehelyett miért csak egy hosszabb kegyelmezési eljárást kezdett el – mondta a miniszterelnök. A képviselői mandátumukat szerinte nem kapják vissza a politikusok, mert azt az ítélet után a törvény erejénél fogva veszették el. Egyébként pedig ő nem szól bele az ügyészség munkájába, mert a legfőbb ügyészi tisztséget is betöltő igazságügyi miniszter pártoktól független szakember, akiben ő megbízik, tehát a miniszter dönti el, hogy az államfő kérésére szabadon engedik-e a két elítéltet.
Andrzej Duda köztársasági elnökkel, aki most alkotmánysértéssel vádolja őt, együtt akar működni a külpolitika, a nemzetbiztonság ügyeiben, legelsősorban Ukrajna támogatásában. De azért Tusk megjegyezte: az elnök nyolc éven át szó nélkül tűrte, hogy egykori pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) lerombolta a jogrendet, sőt ő is közreműködött ebben. A miniszterelnök „barátságos Lengyelországot” akar, ugyanakkor azt ígérte: hamarosan a PiS olyan visszaéléseit fogják leleplezni az állami cégeknél, hogy mindenkinek égnek áll majd a haja, aki ezeket elolvassa. Ők nyílt pályázatok útján nevezik ki a mostani pártemberek utódait e társaságok élén.
A közmédia rendbetételével is a jogállamot akarják erősíteni – jelentette ki Donald Tusk.
Arra a közbevetésre, hogy a PiS többségű Médiatanács megkerülésével, vagyis törvénysértően kinevezett új köztévés, rádiós és hírügynökségi vezetőket a cégbíróság első fokon nem volt hajlandó bejegyezni, kissé ködösen azt válaszolta: ha ez jogerőssé válik, akkor más megoldást keresnek, de feltétlenül törvényesen.
Az egyik riporter elég élesen fogalmazta meg a kérdését a szigorú abortuszszabályok ígért és milliók által nagyon várt enyhítéséről: mi várható és mikor? Donald Tusk erre azt válaszolta, hogy van erre tervük, de a koalíción belül nincs egyetértés, a kormányban részt vevő két konzervatívabb párt népszavazást akar. Ezért nem tud ígéretet tenni, hogy a jogszabály hamarosan megváltozna. Egy új törvény a köztársasági elnök miatt is akadályba ütközhet, de ami a kormány hatáskörébe tartozik, azt mindenképp megteszik. Olyan útmutatásokat adnak ki és olyan légkört igyekeznek teremteni a kórházakban, hogy legalább az anya életét és egészségét fenyegető helyzetekben, amikor még a mostani szigorú törvény is megengedi a terhesség megszakítását, ezt tényleg végezzék el. Ne haljanak meg nők azért, mert az orvosok félnek betartani a törvényt.
Az új idők jele volt, hogy hogy az egy órás interjút péntek este 8 órakor három televízió közvetítette egy-egy munkatársa közreműködésével: az átalakítás alatt álló és jogvitákat kiváltó közszolgálati adón kívül a két legnagyobb kereskedelmi csatorna, amelyek egyike az elmúlt években a PiS-kormány heves bírálója volt, a másik közelebb állt hozzá. A riporterek pedig nem alázatoskodtak, hanem kérdeztek.
HVG
