1. Megengedhetjük magunknak az építkezést?
Mint minden nagyobb beruházás esetén, először itt is azt kell tisztázni, hogy a költségvetésünkbe belefér-e az építkezés. Azt, hogy pontosan mennyibe fog kerülni a folyamat, csak a ház elkészülte után tudjuk majd biztosan, mégis érdemes előre tervezni, hiszen ha menet közben fogy el a pénzünk, kellemetlen helyzetbe kerülhetünk.
A számolásnál vegyük figyelembe a telek és az építőanyagok árát, a szállítási költségeket és a munkadíjat is. Fizetnünk kell a tervek elkészítéséért, az ügyvéd esetleges munkájáért és a közművek bevezetéséért, ezen felül meg kell vásárolnunk a nyílászárókat, a burkolatokat, a konyhabútort és a szanitereket is.
Természetesen nincs akadálya annak, hogy az új ház építéséhez hitelt vegyünk fel. A lakásvásárlás érdekében felvett kölcsön igényléséhez legalább 20 százalék önerővel kell rendelkeznünk. Ez a szabály itt is megjelenik olyan módon, hogy nem igényelhetünk nagyobb összeget, mint a fedezetként felajánlott – általában a felépítendő – ingatlan jövőbeli értékének 80 százaléka. A költségeinket általában nem szükséges számlákkal igazolnunk, de léteznek ilyen konstrukciók is, erről azonban a bankunk tájékoztatást fog adni.
2. Milyen szabályok vonatkoznak a telek beépíthetőségére?
Az építkezés alapja – ha az anyagi feltételek adottak – természetes maga a telek. Amikor az eladó ingatlanokat böngésszük, csábító lehet egyedül az ár alapján dönteni, hiszen érthető módon már ekkor pénzt szeretnénk spórolni. Ezzel azonban komoly hibát követhetünk el, hiszen még nem tudhatjuk, hogy milyen szabályok vonatkoznak a beépíthetőségére.
Az alapvetéseket az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény tartalmazza, a helyi jogszabályok, önkormányzati rendeletek azonban sokszor jóval szigorúbb szabályokat alkotnak. A rendelkezések korlátozhatják, hogy az eladó telek hány százaléka építhető be, hogy azon milyen magas épületet emelhetünk, hogy a háznak milyen távolságra kell elhelyezkednie a szomszédos ingatlantól, és hogy a telken belül pontosan hol helyezhető el az épület: mindenképp érdemes tehát a vásárlás előtt megismerni a helyi szabályokat.
3. Mit vegyünk még figyelembe a telek kiválasztásakor?
Ha már tisztában vagyunk azzal, hogy a nekünk tetsző eladó telek milyen módon építhető be, vizsgáljuk meg választásunkat más szempontok szerint is. Van, akinek különösen fontos az, hogy megépült házából szép legyen a kilátás, a festői panoráma azonban azzal is járhat, hogy az ingatlan nehezen megközelíthető, távol van a várostól, üzletektől és iskoláktól, de az is elképzelhető, hogy a területig nem vezet aszfaltút sem.
Érdemes kikérni a földhivataltól a telek tulajdoni lapját, mivel lehetséges, hogy valamely szomszéd részére szolgalmi jog került rá bejegyzésre, ami alapján biztosítanunk kell az átjárást a birtokunkon.
Fontos kérdés az is, hogy a telek közművesített-e. Ha az áram, a víz és a gáz bevezetésre került már, az megemelheti a vételárat, de nekünk jóval kevesebb bonyodalmat okoz a későbbiekben. Nem utolsó szempont a helyi közbiztonság sem, de ha van erre lehetőségünk, a jövendőbeli szomszédokat is próbáljuk megismerni azelőtt, hogy az adásvételi szerződést aláírnánk.
4. Pontosan milyen házra van szükségünk?
Ha az előbbi kérdések tisztázottak, és megvásároltuk a nekünk megfelelő telket, akkor elkezdhetünk gondolkodni azon, hogy milyen otthonra is vágyunk.
Az építkezés előnye, hogy – jogszabályi keretek között – bármilyen lakást kialakíthatunk. Döntsük el, hogy hány négyzetméteren szeretnénk élni, illetve hogy hány szobára van szükségünk. Ha a nap nagy részét a családdal közösen a nappaliban töltjük, akkor érdemes itt nagyobb térben gondolkodni, akár a hálószobák méretének terhére is.
Tegyünk fel magunknak minden fontos kérdést: külön konyhát szeretnénk, vagy azt, hogy egy légtérben legyen a nappalival? Hány fürdőszobára és mosdóra van szükségünk? Zuhanyt vagy kádat szeretnénk? Egy vagy több szintes legyen a ház? Mekkora teraszra vagy erkélyre van szükségünk? Vannak speciális igényeink, például medence a kertben, zárt jakuzzi, esetleg télikert? Készítsünk rajzokat saját magunknak, de már ekkor is fordulhatunk egy tervezőhöz, aki praktikus tanácsokkal is ellát majd minket.
5. Hogyan válasszunk szakembereket?
Talán ez a legnehezebb kérdés, amivel az építkezés során szembe kell néznünk. Egy ház felépítése rengeteg részfeladatból áll, amikhez szükségünk lesz tervezőre, statikusra, építésvezetőre, szerkezetépítőkre, kőművesekre, ácsokra, gépészekre, villanyszerelőkre, burkolókra és festőkre is. Ha jó szervezők vagyunk, nincs akadálya annak, hogy mindenkivel külön-külön üljünk le tárgyalni, de egyszerűbb dolgunk lesz akkor, ha generálkivitelezőt bízunk meg a teljes munka elvégzésével.
Az építkezés összetett feladat
Láthatjuk, hogy egy családi ház felépítése már az előkészületek során sem egyszerű folyamat. Ne vágjunk tehát bele felelőtlenül, alaposan gondoljunk át minden lépést, és ha szükséges, ne féljünk szakértői segítséget kérni. A sok stresszért és aggodalomért kárpótol majd minket, amikor végre beköltözhetünk a testreszabott, vadiúj ingatlanunkba, addig azonban hosszú út vezet, legyünk tehát türelmesek a tervezés során.
Írta a Magyar Hírlap
