Összesen akár ötven százalékkal is emelkedhet a minimálbér összege a következő években egy új, több évre szóló bérmegállapodás a részeként, amelyről a háttérben már folynak az egyeztetések az érdekképviseletek között – értesült a Mandiner. A 2024 végéig megkötendő bérmegállapodás hatására a minimálbér összege már két-három év múlva meghaladná a bruttó 400 ezer forintot.
A szakszervezetek és a munkáltatók már 2023 közepe óta egyeztetnek arról, az évtized végéig milyen lépésekre van szükség ahhoz, hogy dinamikusabbá váljon a magyarországi fizetések felzárkózása a nyugat-európai bérekhez úgy, hogy a vállalkozások számára is fenntartható módon nőjenek a keresetek.
Ez azt jelenti, hogy a munkáltatói és a munkavállalói oldal elvben egyetért azzal, hogy 2024-ben – hasonlóan a 2016–2022 közötti megállapodáshoz – ismét több évre előre rögzítsék azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a hazai reálbérek gyors ütemű emelését, a fogyasztás élénkítését, ezáltal az életszínvonal érezhető emelkedését.
A megállapodás feltétele, hogy a piaci szereplők, kiemelten a mikro- és kisvállalkozások is képesek legyenek kigazdálkodni a nagyobb béremeléseket anélkül, hogy működésük veszélybe kerülne.
Az európai minimálbér helyett a magyar minimálbér emeli a fizetéseket
A 2024-re tervezett, több évre szóló bérmegállapodást közvetlenül nem érinti az európai minimálbér bevezetése, de az irányelvnek is megfelelne, mivel az Európai Unió a szociális partnerek, vagyis a szakszervezetek és a munkáltatók közötti megállapodásokat szorgalmazza.
Magyarország Brüsszel ajánlásai és előírásai szerint jár el: a kormány távol marad a szakszervezetek és munkáltatók közötti, kétoldalú egyeztetésektől, ugyanakkor több milliárd forinttal támogatja a háromoldalú érdekegyeztetés hivatalos fórumának, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának a működését is.
Az uniós irányelvben a tagállamok számára előírt legfontosabb, a minimálbér összegével kapcsolatos kötelezettségeket Magyarország már régóta teljesíti, vagyis Brüsszel kritériumai szerint most is európai minimálbér a magyar kötelező legkisebb kereset.
A szakszervezetek és a munkáltatók – időnként a kormány részvételével kiegészülve – közötti egyeztetéseken ugyanakkor az európai minimálbér bevezetése is fontos téma, mivel az uniós, nem kötelező ajánlások átültetéséhez néhány technikai jogszabály-módosítására is szükség van.
Az ezzel kapcsolatos munka és a parlamenti szavazás ugyanakkor érdemben nem érinti a munka törvénykönyvét, mivel mind a magyarországi, mind az uniós munkajogi szabályokat az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) ajánlásai alapozzák meg, vagyis régóta összhangban vannak a hazai és az EU-s rendelkezések.
Mit tudunk eddig a készülő bérmegállapodásról?
A konkrét javaslatok közül az ágazati bérmegállapodások intézményének megerősítésével egyetért a szakszervezeti és a munkáltatói oldal is.
Ennek lényege, hogy az egyes ágazatokat képviselő vállalkozásokat tömörítő munkáltatók és az érintett munkavállalókat képviselő szakszervezetek kössenek kollektív megállapodásokat.
Jelenleg ilyen megállapodások gyakorlatilag nincsenek idehaza, a kollektív egyezségek országos szinten születnek például a minimálbér összegéről, valamint helyi, vállalati szinten, döntően az állami cégeknél és a nagyobb piaci szereplőknél.
Az ágazati megállapodásokkal a munkavállalók azért járnának jól, mert nagyobb beleszólásuk, közvetlen részvételük lenne az őket érintő munkakörülmények alakításában, beleértve a fizetéseket is. A gyakorlatban az ágazati szintű érdekképviseletek megállapodása – a felek felkérésére – a nemzetgazdasági miniszter döntésével terjedne ki az adott szektorra, a kollektív megállapodás tehát a jelenleginél jóval több munkavállalót érintene. Ezzel az európai minimálbér-irányelv egyetlen olyan ajánlásának is eleget tenne hazánk, amely eltér a gyakorlattól.
A kollektív szerződések a munkakörülményekre, például munkaidőre, bérekre, pótlékokra vonatkozó alapfeltételeket tartalmazzák.
Jön az ágazati bérminimumok korszaka?
Az ágazati szintű, kollektív megállapodások gyakorlata az Európai Unió északi országaiban, valamint Ausztriában az uniós átlagot meghaladó bérekhez vezetett. Ennek oka, hogy az ágazati szereplők határozzák azt a kötelező legalacsonyabb keresetet, amelynél nem kaphatna kevesebb fizetést egy mérnök vagy egy kereskedelmi dolgozó.
Rugalmasabbá válhatna tehát a teljes hazai bérrendszer. Jelenleg az országos szinten meghatározott garantált bérminimum tölti be ezt a szerepet. Az idén bruttó 326 ezer forintra emelkedő összegre akkor válik jogosulttá a munkavállaló, ha legalább középfokú végzettséggel, szakképesítéssel rendelkezik, és ezek megléte a munkakör betöltéséhez kötelező vagy a foglalkoztató elvárása.
A garantált bérminimumot 2006-ban vezették be, mivel a Gyurcsány-kormány alatt a rohamosan növekvő munkanélküliség és a hatalmas elvonásokkal alacsonyan tartott fizetések időszakában garanciát jelentett arra, hogy valamivel magasabb fizetést kapjon az, akinek van szakmája, végzettsége.
Napjainkban ugyanakkor már teljesen más a helyzet: a tartós munkaerőhiány nehezen kezelhető kihívások elé állítja a munkáltatókat. Egy ilyen helyzetben a vállalkozásoknak már nem irányadó a garantált bérminimum, annyiért vesznek fel ugyanis embert, amennyiért találnak.
Az is biztosra vehető, hogy a hagyományos minimálbér megmarad, sőt, az összeg jelentős emelése is a tervek között szerepel, amely elé már nem gördítene akadályt az új bérminimumrendszerben a jelenlegi garantált bérminimum.
A minimálbér kevés munkavállalót érint itthon, mindössze a munkavállalók öt százalékát, nagyjából 300 ezer embert. Az összeg részben ezért tartozik az EU sereghajtói közé, részben pedig azért, hogy megmaradjon a garantált bárminimum – vagyis a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők – bérelőnye. Ez az előny ugyanakkor részben azért is felesleges, mert ma már alig van olyan munkavállaló, aki ne rendelkezne legalább érettségivel.
Az ágazati bérminimumok rendszerének bevezetése nem teszi feltétlenül szükségessé az országos bérminimum kivezetését. A jelenlegi garantált bérminimum ugyanakkor feleslegessé válna, mivel az ágazati szintű bérminimumok összegéről a képviseletek a valós munkavállalói és munkáltatói igények szerint egyeznének meg. Napjainkban egy magasan képzett, szakmai tapasztalatokkal is rendelkező diplomás munkavállalónak és egy legfeljebb érettségizett pályakezdőnek a kötelező legkisebb keresete egyaránt 326 ezer forint.
Mindez rámutat arra, hogy megérett a rendszer a változtatásra. A baloldal ugyanakkor még a parvonalról sem követi a felek között lassan egy éve zajló intenzív egyeztetéseket. Ennek vélhetően az az oka, hogy Dobrev Klárának és pártjának kínossá vált, hogy kiderült: az árnyékminiszterelnök korábban legfontosabb feladatának nevezett európai minimálbér nemhogy luxemburgi fizetéseket nem hoz Magyarországra, de a jelenleginél magasabb fizetéseket sem ír elő.
Írta a Magyar Hírlap
