Megszámolni is nehéz lenne, hogy mennyi díjat és elismerést kapott élete során, de sportkarrierje nem indult ennyire simán. Budapesten született 1921. január 9-én Klein Ágnes néven, 18 évvel később pedig már magyar válogatott volt. Első magyar bajnokságát 1940-ben nyerte, de zsidó származása miatt még abban az évben eltiltották mindennemű sporttevékenységtől. A második világháború végét, a német megszállás utáni időszakot álnévre szóló papírokkal Szalkszentmártonban vészelte át, futással tartotta fenn állóképességét. Édesapja és több családtagja az auschwitzi koncentrációs táborban halt meg, édesanyját és testvérét a svéd diplomata, Raoul Wallenberg mentette ki Budapestről.
© MTI/Kovács Tamás
Keleti Ágnes tíz érmével, amelyből öt arany, Gerevich Aladár vívó mögött minden idők második legeredményesebb magyar olimpikonja, egyben ő a legtöbb olimpiai éremmel rendelkező magyar női sportoló és a legeredményesebb magyar tornásznő. Melborune-ből nem tért haza, 1957-ben Izraelben telepedett le, ahol egy ott élő magyarhoz ment férjhez, akitől két fia született. A rendszerváltás után tért haza.
Kedden ünnepli 103. születésnapját Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, a Nemzet Sportolója, Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója, aki a világ legidősebb élő, egyben az ötkarikás játékok valaha élt legidősebb aranyérmese.
Az olimpikon tornász egyik gondozója, Linda – vagy ahogy Keleti hívja, Linda Melinda – már hét éve az ünnepelt mellett van, és mint elmesélte, jó ideig csak társalkodónő volt, egészen két évvel ezelőtti balesetéig – egy éjszaka ugyanis otthon elesett, combját törte, műteni kellett. Linda elmondása szerint úgy érzi magát, mint ha a lánya lenne, ezért nem is tartja meglepőnek, hogy Imának szólítja Keleti Ágnest, ami héberük „anyát” jelent.
A legendát – aki a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka – Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke is köszöntötte otthonában.
A világháború után visszatért a tornához és elvégezte a Testnevelési Főiskolát, amelynek tanára is volt. 1947 és 1956 között összesen 46 magyar bajnoki címet szerzett, ebből tízszeres egyéni összetett magyar bajnok, hétszeres csapatbajnok lett. Kivívta az örökös bajnoki címet, nála többször senki nem nyert tornászbajnokságot Magyarországon. 1949-ben a főiskolai világbajnokságon négy arany-, valamint egy-egy ezüst- és bronzérmet szerzett. Az 1954-es római világbajnokságon felemás korláton és a kéziszercsapattal is győzött, emellett még egy ezüst- és egy bronzérmet is gyűjtött.
Másik gondozója Andrea, aki végzett ápolónő, többet foglalkozik Keletivel. Elmondása szerint Keleti Ágnes „mindent tud, mindent megért, csak egyet nem, hogy ő tényleg ilyen idős”. Arról is mesélt a lapnak, hogy egy idős ember gondozása nem könnyű, de mivel mindannyian nagyon szeretik, számukra az a legfontosabb, hogy minden jó legyen.
Az 1948-as londoni olimpián a válogatott tagja volt, de balszerencsés módon az utolsó edzések egyikén bokaszalag-szakadást szenvedett, így nem szerepelhetett az ötkarikás játékokon. Négy évvel később – ekkor volt 31 éves – Helsinkiben elindult, és habár a tornasportban idősnek számított, eredményein ez nem látszott: talajon arany-, összetett csapatban ezüst-, míg felemás korláton és a kéziszercsapatbam bronzérmet nyert. A csúcsra 1956-ban Melbourne-ben ért fel, talajon megvédte címét, aranyat nyert gerendán, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként, egyéni összetettben és csapatban ezüstérmet szerzett.
Írta a HVG
