MH/MTI
2024. január 9. kedd. 19:18
Frissítve: 2024. január 9. 19:33
Cameron a londoni alsóház külügyi bizottságának keddi meghallgatásán kijelentette: nincs olyan tűzszünet, amely „az idők végezetéig” fenntartható lenne, ha a láthatáron nem látszik a teljes körű politikai megoldás lehetősége.
Arra a kérdésre, hogy lát-e akár csupán „halovány esélyt” a kétállami megoldásra, a londoni külügyi tárca vezetője úgy fogalmazott: reménykedni kell abban, hogy ez a megoldás kivitelezhető, mivel a válságok általában bizonyos lehetőségeket is teremtenek az előrelépésre.
A három évtizede kötött oslói nemzetközi egyezmény – amelynek részese volt Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) is – intézkedett volna a palesztin államiság megteremtéséről Izrael szomszédságában.
Izrael londoni nagykövete, Cipi Hotoveli a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott minapi nyilatkozatában azt mondta: az oslói tervezet azért bukott el, mert a palesztinok soha nem akartak saját államot Izrael szomszédságában, ehelyett egy olyan államot akarnak, amely Izrael területén jön létre.
Hotoveli a Sky News-interjúban kijelentette azt is, hogy Izrael most már nem fogadja el a kétállami megoldást.
Nem sokkal később, az LBC londoni kereskedelmi rádiónak nyilatkozva – arra a kérdésre, hogy Izrael a Gázai övezet megsemmisítésére törekszik-e – az izraeli nagykövet úgy kérdezett vissza, hogy „tud más megoldást?”.
Az alsóház külügyi bizottságának egyik tagja a keddi meghallgatáson megkérdezte Cameront, hogy szerinte az izraeli nagykövet „rögtönzött-e”, vagy az izraeli kormány nevében beszélt.
A brit külügyminiszter válaszában kijelentette: reméli, hogy nem ez az izraeli kormány álláspontja, mert „nem ez a megfelelő hozzáállás”.
Kijelentette azt is, hogy véleménye szerint a Gázai övezet északi térségében a konfliktus gyakorlatilag véget ért, így „nagyon jó lenne”, ha Izrael ott helyreállítaná a víz- és az áramszolgáltatást.
Cameron nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy kapott-e szakértőitől olyan jogi állásfoglalást, amely szerint Izrael a hadműveletek során megsértette a nemzetközi jogot. Hozzátette ugyanakkor: aggasztja az a lehetőség, hogy Izrael végrehajthatott olyan katonai akciókat, amelyek ellentétesek a nemzetközi joggal.
A brit külügyminiszter szerint a gázai konfliktus eltereli a figyelmet az ukrajnai háborúról, és ebben a helyzetben Kijev elsődleges támogatóinak, köztük Nagy-Britanniának az a feladatuk, hogy a lehető legnagyobb mértékben az előtérben tartsák Ukrajna további megsegítésének ügyét.
Cameron elmondta: Rishi Sunak miniszterelnökkel folyamatos tárgyalásban áll arról, hogy „mozgósítani kell” az Ukrajnának szánt fegyverek gyártási kapacitását.
Hozzátette: a brit politikában nem képezi olyan mértékben vita tárgyát Ukrajna további támogatása, mint az Egyesült Államokban és más országokban.
Írta a Magyar Hírlap
