Több mint fél évszázaddal az Apollo-17 küldetés után az Amerikai Egyesült Államok újra leszállóegységet indított a Holdra: a Peregrine nevű űrszonda nemcsak a NASA tudományos kísérleti berendezéseit és kisméretű holdjárókat visz magával, de egy magyar időkapszula is helyet kapott a fedélzetén, rajta jelentős magyar tudósok munkásságával és az Aranycsapat történetével.
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin „Buzz” Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
Az Astrobotic Technology vállalat magyar idő szerint 2024. január 8-án, 8:18 órakor indította útjára a Peregrine nevű landolóegységét azzal a céllal, hogy fedélzetén a NASA kereskedelmi holdi szállítási szolgáltatásának (CLPS) keretében NASA műszereket, továbbá mindösszesen mintegy 90 kg hasznos terhet juttasson a Hold felszínére, köztük a történelem első magyar műtárgyát.
[embedded content]
A Peregrine egy 1,9 méter magas, 2,5 méter széles és 1283 kg tömegű leszállóegység, amely a tervek szerint pontosan és biztonságosan juttatja el a hasznos terheket a Hold körüli pályára. Öt darab hajtóművel van felszerelve, ezek segítségével jut el a Peregrine a Föld körüli pályáról az égitestre. Az űrszonda tetején csaknem két négyzetméteres napelem található, amely energiával látja el a belsejében található lítiumion akkumulátort, melynek kapacitása 840 Wh.
A Peregrine-t gyártó Astrobotic Technology célja, hogy a projekt rentábilis legyen, ennek érdekében pedig a rakterét elérhetővé tették civilek számára is. Egyedüli magyar cégként a budapesti székhelyű Puli Space Technologies kapott helyet az egység fedélzetén. A Puli időkapszulája, a Téridő Plakett egy kerámiatábla, amelynek eredeti példányát a hallstatti sóbányában helyezték el, alumíniumból készült másolatát pedig az űrszonda fedélzetén – közölte a magyar vállalat.
© Puli Space Technologies
A 200×200 milliméter méretű, 160 gramm tömegű plakettre több ezer karakternyi szöveget gravíroztak, köztük az Aranycsapat története vagy Weöres Sándor életműve olvasható, de számos olyan kortárs magyar tudós munkásságát is ismertetik, akik kutatásaikkal hatással vannak az emberiség jövőjére. Köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin, Ádám Veronika biokémikus, Barabási Albert László fizikus, Freund Tamás neurobiológus, Kondorosi Éva biológus és Bay Zoltán fizikus eredményeit és munkásságait is felküldték az űrbe.
A Peregrine űrszonda 2024. január 8-án indult a floridai Cape Canaveralből a United Launch Alliance (ULA) új fejlesztésű Vulcan Centaur rakétájának szűzrepülésén, és másfél hónappal később, február 23-án, a Hold északi féltekéjén, a Gruithuisen Domes területén fogja megkísérelni a landolást.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
HVG
