December végén kezdődött a betegsége a 33 éves ózdi családapának. Molnár Rolandot jelenleg gépek tartják életben. Szerveinek egy része leállt, az orvosok mesterséges kómában tarják. Most azon dolgoznak, hogy ne veszítse el a karját.
Irányított véradással mindenki segíthet, Ehhez a véradóknak meg kell adniuk annak a betegnek nevét és a TAJ-számát, akinek a vért szánják.
Beteg neve: Molnár Roland
Szül.: 1990. 03. 28.
TAJ: 043 273 618
Váci Jávorszky Ödön Kórház – ITO.
A húsevő baktérium nagyon veszélyes betegség.
A nekrotizáló fasciitis ritka bakteriális fertőzés, amely rendkívül gyorsan terjed, és gyakran halált is okoz. A nekrotizáló kifejezés a szövetek elhalására utal, a fasciitis, pedig a fascia (a bőr alatti kötőszövet, amely az izmokat, idegeket, zsírt és ereket veszi körül) gyulladásának latin neve.
A nekrotizáló fasciitist húsevő betegségnek is szokták nevezni, mivel a szövetek rendkívül gyorsan elpusztulnak.
A fertőzés gyakran nagyon gyorsan terjed, a tünetek hamar kialakulnak.
A nekrotizáló fasciitis korai tünetei általában a vörös-lilás, meleg vagy duzzadt bőrfelület, mely gyorsan tovább terjed; súlyos fájdalom, ami az érintett bőrterületen kívül is megjelenhet; valamint a láz. Később olyan tünetek léphetnek fel, mint a fekélyek, hólyagok vagy fekete foltok a bőrön, a a bőr színének megváltozása, a genny vagy váladék szivárgása a fertőzött területről, a szédülés, a fáradtság, a zavartság, az eszméletvesztés, a magas pulzusszám, a hasmenés és a hányinger.
Sokféle baktérium vezethet a nekrotizáló fasciitisnek nevezett „húsevő betegséghez”, azonban a kutatások szerint az A-csoportú Streptococcusok a betegség leggyakoribb okozói. A vízben élő baktériumok – köztük a Vibrio vulnificus – szintén okozhatnak nekrotizáló fasciitist.
A Streptococcus baktériumok leggyakrabban a bőr sérülésein keresztül jutnak be a szervezetbe.
Fertőzésre hajlamosíthatnak a vágások és horzsolások, az égési sérülések, a rovarcsípések, a szúrt sebek, a sebészeti metszések és a tompa trauma is.
Sok fertőzés a korai szakaszában hasonlít a nekrotizáló fasciitishez, ami megnehezítheti a diagnózist. A sérülés vizsgálata mellett az orvosok biopsziával, vérvizsgálattal és a sérült terület képalkotó vizsgálatával tudják beazonosítani.
Fontos, hogy a kezelést a lehető leghamarabb megkezdjék, ezért az orvosok nem várhatják meg a vizsgálati eredményeket, ha úgy gondolják, hogy a betegnek nekrotizáló fasciitise lehet.
Súlyos esetekben a betegnek vérátömlesztésre lehet szüksége. A fertőzésnek nagyon súlyos következményei lehetnek, a betegek közül akár minden ötödik is belehalhat a fertőzésbe.
Nekrotizáló fasciitis esetén gyakoriak a súlyos szövődmények, mint a szepszis, a sok, a szervi elégtelenség. A végtagok elvesztése vagy a fertőzött szövet – sebészi eltávolítása miatti – súlyos hegesedése élethosszig tartó szövődményekhez is vezethet.
A betegség kezdetén antibiotikummal kezelhető, ha időben felismerik. Az ózdi családapánál december 29-én találták meg a húsevő baktériumot a szervezetében, azonnal megműtötték, majd 31-én újabb műtétre került sor. Az ujjaitól kezdve az egyik karját végig felnyitották, hogy ki tudják tisztítani. „Sajnos nagyon kevés izom maradt meg neki. Bőrt biztos, hogy pótolni kell, de jelenleg arra törekednek, hogy a keze az megmaradjon. Lélegeztetőgépen van, a veséje az sajnos leállt, a keringése nem működik, nincs vérnyomása, gépek tartják jelenleg életben” – mondta Kissné Restás Marietta, Roland unokatestvére.
Írta a Magyar Hírlap
