Lassan nem telik el úgy nap, hogy ne kerülne a híradásokba Niger. Hol az emberkereskedelem újjáéledéséről, hol a társadalmi káoszról szólnak hírek, de egy biztos: mára rendkívül bizonytalan helyzet alakult ki a nyugat-afrikai országban.
Puccs után zűrzavar
Tavaly júliusban Mohamed Bazoum államfő ellen saját elnöki gárdája puccsot hajtott végre. Ez azért jelentett nagy gondot, mert Niger volt a térség utolsó stabil állama. Márpedig a nyugat-afrikai ország a migráció szempontjából kiemelten fontos helyen, a Száheli-övezetben fekszik. Ott, ahonnan nagyon sokan szeretnének a jobb élet reményében elvándorolni, először az észak-afrikai országokba, ahonnan aztán Dél-Európa a cél. Aztán persze Európa.
Éppen ezért európának kiemelt érdeke, hogy a helyzetet sikerüljön rendezni.
A nemzetközi közösség és a regionális szervezetek nagy része elítélte a demokratikusan megválasztott államfő elleni akciót. Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt írta az X-en, hogy Magyarország elítél minden olyan kísérletet, amelynek célja a béke és stabilitás aláásása.
A nemzetközi közösség tiltakozása ellenére a puccsisták vezetője, Abdourahamane Tiani tábornok átvette az irányítást, sőt, mára megszilárdította a hatalmát. Niger azonban nem járt jól vele, hiszen a szociális, gazdasági és társadalmi helyzet folyamatosan romlik, mára gyakorlatilag krízishelyzet alakult ki az afrikai országban. Főleg, hogy tavaly novemberben az új vezető egy olyan döntést hozott meg, ami a migráció tekintetében felborította az amúgy is nehéz helyzetet Európa és Afrika között, és ami így humanitárius katasztrófával fenyeget.
Zöld lámpa az emberáradatnak
November végén az új nigeri vezetés ugyanis hatályon kívül helyezte 2015-ös migránscsempészet, vagy más nevén bevándorlásellenes törvényét. A jogszabály erős gátja volt a migráció elszabadulásának:
Súlyosan büntette a migráció céljából való illegális határátlépést.
Ahogyan fentebb is említésre került, sokan próbáltak Nigerből északra, Tunéziába és Líbiába eljutni, hogy aztán onnan folytassák az útjukat Európába. Ez a fő tranzitútvonal, amelyen a Szaharától délre fekvő afrikai országok lakói észak felé vándorolnak.
Tehát a megpuccsolt vezetés részéről volt egyfajta igény, hogy polgárait az országon belül tartsa, azonban Tiani tábornok ezt elengedte. Az új kormány a szankcionálás feloldása mellett visszavonta az embercsempészek és az illegális bevándorlók ellen hozott ítéleteket, ami erős következményekkel járhat. Szakértők szerint ez
Előrevetít egy szubszaharai afrikából érkező migrációs hullámot, amely eláraszthatja a közép-mediterrán útvonalat.
A döntéssel Niger felrúgta az Európai Unióval kötött nyolcéves biztonsági együttműködést, aminek keretein belül Brüsszel több mint egymilliárd eurót folyósított az afrikai országnak az illegális migráció megfékezésére. Ezzel új szintre emelte a Nyugattal való egyre erősödő diplomáciai feszültséget.
Tiani döntése megzavarta az Európa Uniónak azt az elképzelését, hogy a migráció ellenőrzésének feladatát az afrikai nemzetekre bízza. Nem mellesleg erősen kockáztatja a felek közötti együttműködés folytatását.
Nagy a baj
A lépésnek meglett a következménye, szinte azonnal. A Nigerből kiinduló illegális migráció új hullámának – ahogy arról már volt szó – különösen Líbia és Tunézia szolgálhat tranzitországként. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy december 8-án a líbiai központi hatóság közleményt adott ki arról, hogy
Nigerből jelentős migrációs hullám indult el, amely várhatóan rövidesen eléri líbiát.
A líbiai központi politikai hatóságok arra figyelmeztettek, hogy az elkövetkező napokban és hetekben biztonsági kihívások és veszélyek fenyegethetik az országot a Földközi-tengeren átkelni igyekvő, Líbiába érkező emberek számának várható megduplázódása miatt. A migránsok áthaladása veszélyes fejleményeket fog eredményezni, amelyek hatással lesznek a líbiai nemzetbiztonságra is.
A tunéziai nemzeti gárda adatai szerint 2023-ban mintegy 70 ezer migránst tartóztattak le, amikor a Földközi-tengeren próbáltak átkelni Olaszországba, ami több mint kétszerese a múlt év azonos időszakában mért adatokhoz képest. Az Európába igyekvő migránsok ezrei elsősorban Tunézián és Líbián keresztül hagyják el Észak-Afrikát. Az elmúlt hat hónapban a tunéziai nemzeti gárda alig 5500 migránst tudott a líbiai határ felé, háromezret pedig az algériai határ felé küldeni.
Segítség a láthatáron
Ahogy látható, Nigernek – és vele együtt a térségnek – nagy szüksége a segítségre, nemcsak a migráció, hanem a romló gazdasági mutatók miatt is. Éppen ezért több ország is helyreállítaná a diplomáciai kapcsolatait Niamey-jel.
Így van ezzel az Egyesült Államok és Németország, de az országot nemrégiben elismerte a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége, amely néhány hónappal ezelőtt még hadat üzent a puccsal hatalomra jutott új vezetésnek.
Írta a Magyar Hírlap
