A légibázis személyzete csütörtök este közleményben erősítette meg az esetet, mondván, hogy a bombázó helyi idő szerint este 6 óra körül zuhant le, miközben megpróbált leszállni a létesítmény területén.
„A baleset idején éppen kiképzési küldetésen volt. Négy tagú repülőszemélyzet volt a fedélzeten. Mind a négyen biztonságosan katapultáltak” – állt a közleményben, hozzátéve, hogy vizsgálatot indítottak.
A közösségi médiában terjedő, meg nem erősített képek állítólag tüzet mutattak a katonai bázison kívül, bár a tisztviselők kevés részletet közöltek a baleset következményeiről.
Objektum doboz
Az amerikai arzenál három fő stratégiai bombázójának egyike, a B–1B Lancer egykor Washington legjobb nukleáris képességű harci gépei közé tartozott, amelyek képesek voltak a legnagyobb mennyiségű lőszert szállítani és a legnagyobb sebességet elérni. A B–1B-t azonban azóta megfosztották nukleáris státuszától, ahogyan arról a hidegháború idején a Szovjetunióval kötött START-szerződésben megállapodtak, és a gépeket végül 2011-ben fizikailag átalakították.
„A repülőgépek külső rögzítési pontjait, vagyis a kemény pontokat úgy módosították, hogy a nukleáris pilonokat soha ne lehessen a repülőgépre erősíteni” – magyarázta Brian Hudson törzsőrmester, a Légierő Globális Csapásmérő Parancsnokságának B–1B menedzsere a Military.com-nak adott interjújában.
Annak ellenére azonban, hogy a Lancer elvesztette nukleáris küldetését, továbbra is elsődleges nehézbombázó marad a B–52 Stratofortress és a B–2 Spirit mellett, mivel 1986-ban állt szolgálatba. A repülőgépek a texasi Ellsworth AFB-n és a Dyess légibázison állomásoznak, és az elmúlt években több gépet „elrettentő” feladatokra is bevetettek Guamban.
A moszkvai védelmi minisztérium szerint 2023 végén két Lancer-t elfogott egy orosz Szuhoj Szu–27-es vadászrepülőgép, miközben a Balti-tenger felett közeledett az orosz légtérhez. Miután észrevették őket, a két amerikai repülőgép irányt változtatott, és incidens nélkül távolodott el a határtól.
Írta a Magyar Hírlap
