Nem lehet csodálkozni azon, hogy a Momentum messze le van maradva a DK-mögött. Nemcsak azért, mert Donáth Anna az utóbbi időben már kénytelen volt Gyurcsány Ferencet is lehazugozni, hogy a nagyvezír megtámadásából is gyűljön számukra némi támogatáscsíra. Donáth Anna és a Momentum ugyanis sokkal sumákabb annál, hogy a valóságban is összevesszen Gyurcsánnyal. Ők sem tagadják ugyanis, hogy helyi szinten együttműködésre készülnek az önkormányzati választáson a Demokratikus Koalícióval. Azt tudjuk, hogy a liberális oldalon leginkább az sem igaz, amit kérdeznek.
Most például a helyi DK-együttműködéssel a háttérben Donáth Anna meghirdette a „pragmatizmus” politikáját. Úgy tesz, mintha helyben akarna hatalmi bázisokat kiépíteni, miközben csupán készülődik arra a választásra, amely itthon az önkormányzatokról fog szólni júniusban. Erről így beszél a Facebookján: „Nem lehet Budapestről legyőzni a rendszert. Ezért keressük az együttműködést és a szövetséget azokkal a bátor helyiekkel, akik megszervezik magukat, és tesznek a hatalom elnyomása ellen. (…) Hogy kiálljunk a hatalom által semmibe vettek, az elfeledettek, az elnyomottak mellett. Mi azokért emelünk hangot, akiket a hatalom nem hajlandó meghallani.”
Annak idején az SZDSZ is próbálkozott a szegényeket felhasználni tömegbázisul, aztán láttuk, mi lett a vége. Politikai szemétdomb. Ha tudjuk, hogy napjaink ellenzéki politikájában a DK jelenti az MSZP-t a Momentum az SZDSZ-t, akkor láthatjuk, milyen hasonló nyögvenyelős erőlködésekkel igyekeznek megszólítani valakiket, mint elődeik. A kiszolgáltatottakat. Azokat, akik leginkább saját maguknak kiszolgáltatottak, mert a kormány mindent megtesz azért, hogy segítse a magyarok erősödését, boldogulását.
Donáth Anna sorolja politikai pótcselekvéseiket, hogy mely településen éppen mit akadályoztak meg aláírásgyűjtéssel, tüntetések szervezésével, tiltakozásokkal. Egyet sem említ azonban, hogy milyen eredmény létrehozatalában közreműködtek.
Pedig Tompos Márton a Momentum politikusa az ATV-be el is sorolta azokat a lehetőségeket, ahogy országos szinten is volna keresnivalójuk.
A forrást természetesen nem jelölte meg, de a következőket mondta: „Magyarországon 8 százalék mondja jónak a magyar oktatási rendszert. 14 százalék mondja jónak az egészségügyi ellátást. 51 százalék mondja azt, hogy megfélemlítés áldozata lenne egy választási kampányban. 25 százalék bízik a közmédiában. Ebben a rendszerben csak és kizárólag helyi szinten lehetne sikert elérni.”
Miért, kérdezem én, kedves Tompos úr?
Churchill csak abban a statisztikában hisz, amit ő hamisított.
Ha 8 százalék mondja jónak az oktatást, akkor 92 százalék mondja rossznak. Miért nem azokat szólítják meg? Miért nem velük csoportosulnak, miért nem velük tiltakoznak? Csak nem azért nem, mert hamis a baba? Mert Tompos úr nem valódi adatot közölt?
Szerinte 14 százalék mondja jónak az egészségügyi ellátást. Azaz 86 százalék mondja Tompos szerint rossznak. Eleve kérdés, miért nem az ütősebb számot használja az érvelésében, a 86 jobban hangzik, mint a 14. Csak nem azért, mert ez sem fedi a valóságot?
Arról meg már szót ejteni sem érdemes, hogy a tomposi statisztikák szerint a magyar lakosság 51 százaléka azt mondja, hogy megfélemlítés áldozata lenne egy választási kampányban. Miközben a voksoló a választások idején nem a megfélemlítéssel szokott szembesülni, hanem azzal a riogatással, hogy csalással kell szembenéznie. 2022-ben például egy egész ellenőrző hadsereget küldött a baloldal a szavazókörökbe, aztán mit találtak? Az ég világon semmit. Senki nem csalt. A kormány elsöprő győzelme az emberek szabad akaratának volt köszönhető, ami a lehető legtisztább körülmények között született.
Kedves Donáth Anna, Tompos Márton! Mindegy, hogy országos szinten vagy helyben erőlködtök. Az ellenzék olyan siralmas teljesítményt nyújt, hogy a jobboldali elhajlással nem vádolható Kéri László politológus legutóbbi ATV-s évértékelőjében inkább nem mondott semmit a baloldal teljesítményéről.
Ez annyit jelent, hogy minősíthetetlen, csak baloldali betyárbecsületből nem beszélt róla. A magyarok meg saját jól felfogott érdekükben nem szavaznak rájuk. Semmi baj, az SZDSZ már várja a Momentumot a politika szemétdombján.
A szerző szerkesztő
Írta a Magyar Hírlap
