Képzeljük el, hogy egy napsütötte tengerparton sétálunk valahol az Egyenlítő mentén. A Föld alattunk óránként 1674 kilométer per órás sebességgel forog kelet felé. Mivel azonban a homok és minden más a környezetünkben ugyanolyan sebességgel mozog, a sétánk valójában lassú, kényelmes tempójú gyaloglásnak tűnik.
Ha azonban a Föld forgása hirtelen megszűnne, annak drámai, pusztító hatásai lennének. Newton első tehetetlenségi törvénye alapján 1674 kilométer per órás sebességgel repülne minden élőlény és tárgy kelet felé, ezt pedig senki és semmi nem élné túl, a becsapódás elpusztítana mindent és mindenkit.
„A folyamat hatással lenne a vízre, de az épületek és a fák sem lennének biztonságban, annak ellenére, hogy utóbbiak a földben gyökereznek” – mondta a Business Insider magazinnak Joseph Levy, a Colgate University földtudománnyal foglalkozó kutatója. A Föld hirtelen megállása miatt az épületeket kelet felé lökő tehetetlenség sokkal erősebb lenne, mint a téglákat összetartó habarcs, így az építmények szerkezetei szétszakadnának, magyarázta a tudós.
A túlélésre a legnagyobb esély az északi és a déli sarkon lenne, itt ugyanis sokkal kisebb a forgástengely és emiatt a forgási sebesség is.
Mi történne, ha a bolygó fokozatosan lassulna le?
A fokozatos, hónapokig, hetekig tartó lassulással nem lenne olyan látványos a pusztítás, de a végzetünket így sem kerülhetnénk el. A nappalok és az éjszakák időtartama drasztikusan megváltozna, a nappali időszak 12 óra helyett hat hónapig tartana. A megállás nélkül sütő Nap megpörkölné a növényeket, és elpárologtatná a víz nagy részét a bolygó Nap felé néző oldalán.
A hat hónapon át tartó éjszaka is végzetes lenne. A fény és a meleg hiánya valószínűleg sok megmaradt növényt elpusztítana, a víz jégtáblává fagyna. A magasabb szélességi fokokon élők nagyobb biztonságban lennének, mivel a napfény nem lenne túl intenzív a sarkok közelében.
Ugyanakkor hozzá kellene szoknunk a nomád életmódhoz, és életünk rövidke hátralévő részét a napfény kergetésével töltenénk.
Ha ez nem lenne elég, még a szélsőséges időjárási következményekkel is számolnunk kellene.
Amikor a Földnek csak a felét éri hónapokon keresztül intenzív napsugárzás, a bolygón egy második, oldalirányú hőmérsékleti gradiens alakul ki, ami kétszer olyan bonyolulttá teszi az időjárás előrejelzését. A kiszámíthatatlanság miatt pedig képtelenek lennénk alkalmazkodni a drámai változásokhoz.
Előállhat-e olyan helyzet, hogy megáll a Föld forgása?
A Föld forgása az árapály jelenség miatt amúgy is lassul. Ez a Hold gravitációs hatása miatt van, amitől bolygónk forgása évszázadonként 2,3 ezredmásodperccel lassul. Így égi kísérőnk valószínűleg sosem lesz képes arra, hogy teljesen megállítsa a Földet.
A Föld sokkal nagyobb, mint a Hold, és ennek következtében jelentősen nagyobb a szögnyomatéka– magyarázta Levy. Nagy valószínűséggel az emberi hatások sem képesek arra, hogy a Föld forgását megállítsák.
Írta a Magyar Hírlap
