Több mint 60 civilt végeztek ki még 1992-ben, de csak most emeltek vádat a feltételezett tettesek ellen Boszniában.
A bosznia-hercegovinai ügyészség vádat emelt szombaton öt boszniai szerb ellen olyan tömeggyilkosságok miatt, amelyeket az 1992-1995-ös boszniai háborúban követtek el.
A vádirat szerint az egykori katonák 1992 nyarán az északnyugat-boszniai Prijedor közelében több mint 60 horvát és egy bosnyák civilt gyilkoltak meg. Ez volt a boszniai háború idején a boszniai horvát civileket sújtó egyik legsúlyosabb bűncselekmény.
A férfiakat a Prijedor melletti Brisevo elleni támadás megszervezésével és kivitelezésével vádolják. 1992 júliusában a katonák alig néhány óra alatt 61 civilt gyilkoltak meg, köztük egy 16 éves fiút. A Brisevóban kivégzetteket azóta is eltűntként tartják számon, maradványaikat a mai napig nem találták meg. A vádiratban olvasható, hogy a támadás során többeket elhurcoltak, valamint nőket erőszakoltak meg, illetve vallási kegyhelyeket és lakóházakat semmisítettek meg. A támadás a nem szerb lakosság elleni széleskörű és szervezett támadások részét képezte.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi törvényszék Milomir Stakic egykori katonai vezetőt negyven évi letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Prijedorban a szerbek által elkövetett háborús bűnök miatt.
A boszniai háborúban mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at máig keresnek. Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttestének felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háború után sok esetben kiásták és más helyen rejtették el a maradványokat, hogy ne legyen bizonyíték tettükre. Az áldozatokat a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal lehet azonosítani.
HVG
