A legújabb “kurzusműhely”, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet még csak most születik, de számos elődje már évek óta építgeti önmagát az Orbán-kormány szolgálatában. Állami pénzből kutatnak őstörténetet, nemzetstratégiát, magyarságot, lényegében bármit: múltat, jelent és jövőt. Némelyik komolyan vehető munkát is végez, mások tényleg csak bohócok a politika színpadán.
Hamarosan munkához lát a Fidesz és a kormány politikai bunkósbotja, a Szuverenitásvédelmi Hivatal saját kutatóintézete, ami a vonatkozó törvény alapján “önálló tudományos tevékenységet végez”: a Hivatal működésének támogatására kutatási és elemzési feladatokat lát el, kiadványokat készít, konferenciákat szervez, és megbízással “külső szakértőket is igénybe vehet”.
A hivatal és az azon belüli intézet immár a sokadik kurzusintézménye lesz az Orbán-kormánynak, és nagy a verseny, ha az a kérdés, melyik működik legkevésbé tudományos és leginkább politikai alapon, vagy épp kifizetőhelyként. Azzal mindenesetre aligha lövünk mellé, ha azt jósoljuk, hogy ebben erős versenyző lesz a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet is.
Persze minden kormány igyekszik helyzetbe hozni saját szellemi műhelyeit, elemezni, támogatni, felfuttatni a neki kedves ideológiai áramlatokat – ebben az Orbán-kormány nem különbözik az elődeitől. Ami feltűnő, az a jelenség mértéke és kiterjedése. 2010 óta gombamódra szaporodnak a kutatóintézetek, -műhelyek. Volt köztük rövid életű, ami hamar meg is szűnt, de a többség a mai napig működik.
Lendülettel, átfedésekkel indultak 2010 után
Az egyik első fecske a polgári-nemzeti “tervhivatal” volt. Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter ötletére 2012-től működött a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal. Az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját megalapozó elemzésekkel foglalkozó intézményt azonban, miután addig évente ráköltöttek mintegy egymilliárd forintot, viszonylag hamar, 2014-ben megszüntették.
Nem volt hosszú életű a Matolcsy-féle tervhivatal © Túry Gergely
Az Orbán-kormány a politikatudomány terén is létrehozott 2012-től egy, az akkor Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként működő szervezetet, a Közpolitikai Kutatások Intézetét. Ennek fő feladata a nemzetközi gyakorlatok tanulmányozása, a közigazgatási munka segítése és a kormány szakpolitikai teljesítményének javítása lett volna.
Az intézet egyetlen, széles körben ismert kutatása mégse közigazgatási, hanem gazdasági jellegű volt, hiszen a 2011 végén bevezetett végtörlesztésről készített tanulmányt a kormány számára. Ezt az Átlátszó 2012-ben kiperelte és kiderült, hogy az intézet előre leírta: a végtörlesztés a tehetősebb adósoknak kedvez. A szervezetet végül 2014-ben szintén megszüntették.
Akiknek Kövér László mutatott irányt
Ma is működik a 2014-es alapítású Veritas Történetkutató Intézet. Feladata “az elmúlt másfél évszázad sorsfordító politikai és társadalmi eseményeinek hiteles, torzításmentes és a nemzettudatot erősítő céllal történő feldolgozása”. Ehhez Kövér László mutatott irányt, aki az intézet első, az Ellenzéki Kerekasztal 25. éves jubileumára rendezett konferenciáján némi gyurcsányozás után azt mondta:
történelem nincs, csak történetírás van.
Az ‘56-os intézetet balhék közepette magába olvasztó Veritasnak ma is Szakály Sándor a vezetője, aki a 20 ezer zsidó halálát jelentő 1941-es Kamenyec-Podolszk-i deportálást “idegenrendészeti eljárásnak” tekintette. Máskor pedig a numerus claususról vélekedett úgy, hogy az nem jogfosztó, csupán jogkorlátozó törvény, és a zsidók kiszorítása miatt másoknak viszont lehetőséget adott.
Lehetőleg legyen nemzeti, magyar
Nincs kőbe vésve, de jó, ha ezeknek az állami, kormányzati alapítású intézeteknek a nevében benne van a magyar vagy a nemzeti jelző. Megfelel ennek az egyik legrégebbi, ma is működő háttérintézmény, a 2011 végén alapított Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) is. Ez azzal a céllal jött létre, hogy “tanácsokkal, iránymutatással lássa el a nemzetpolitika alakítóit”.
A szervezetet kezdettől Kántor Zoltán politológus-szociológus vezeti, és most a Bethlen Gábor Alap keretében működik. Az intézet feladata a kisebbségkutatás és a nemzetpolitikai, illetve magyarságpolitikai kutatások összehangolása. Egészen 2019-ig rengeteg elemzésük volt, anno megszakértették a DK politikai tervét, a határon túli magyarok szavazati jogának elvételét is.
A 2014-es alapítású Magyar Nyelvstratégiai Intézet “a nemzeti identitás megerősítése érdekében a magyar nyelvi örökség feltárásával” foglalkozott, de rövid és visszhangot alig kiváltó működés után megszűnt. Ráadásul úgy, hogy bár 2019-ben is volt a költségvetésben éves forrás rá, január másodikán váratlanul beolvasztották a Magyarságkutató Intézetbe.
A Magyar Nyelvstratégiai Intézet, vagyis a MANYSI sem sokáig működött © Fülöp Máté
A sok nemzeti és magyar közt ritka a személynevet viselő szervezet. Ezek közé tartozik a “Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért” (KINCS) elnevezésű intézmény, amelyet Orbán Viktor ötletére alapítottak, és 2018-ben, a “családok évében” látott munkához. Célja “a családok és a népesedés ügyét szolgáló intézkedéseket” megalapozó szakpolitikai elemzések, kutatások végzése.
A KINCS vezetője a mai napig az egykori népesedéspolitikai helyettes államtitkár, Fűrész Tünde, akit rendszeresen hívnak szakérteni, aki a családvédelem jegyében bírálja az ellenzéket és beszáll „gender-ideológia” elleni harcba is. Tavaly a KINCS videósorozatot is indított a család- és népesedéspolitika eredményeinek bemutatására. Pedig nem biztos, hogy minden jól működik:
Nemzetstratégia a mangalicáktól Orbánig
Idén 10 éves fennállását ünnepelte viszont a 2013-ban alakult Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), amit a kormány önálló költségvetési szervként “a magyar örökség korszerű újrafogalmazása, a jelen és az eljövendő nemzedékek támogatása, a nemzeti összetartozás erősítése és a külhoni magyarság erőforrásainak vizsgálata céljából” alapított.
A 2024-ben 1356 millió forint közpénzből gazdálkodó, a Miniszterelnökség háttérintézményeként működő NSKI élére az erdélyi Székelyudvarhely volt polgármesterét, a nem túl sikeres ottani Magyar Polgári Párt volt elnökét, Szász Jenőt nevezték ki. Máig ő az elnök, bár tavaly emellé „az orosz–ukrán háború nemzetpolitikai hatásainak stratégiai elemzéséért” felelős miniszteri biztosnak is kinevezték.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője © Fazekas István
Az intézmény sok mindennel foglalkozik az ipari kendertermelés felfuttatásának vizsgálatától a hungarikumok országimázsformáló szerepének feltérképezéséig, de a tudományos kutatóintézet szervezett már mangalicafesztivált és Székely Autonómia Kupa néven focitornát, továbbá álmodott nemzetközi repülőteret Székelyudvarhely mellé.
Talán a legtöbben mégis két esetről emlékeznek az intézetre. A „külhoni magyarság iránti nemzeti érzékenyítést célzó” kutatásukban például 2017-ben kihozták, hogy “a nemzetet legjobban képviselő személy” – messze megelőzve Széchenyit vagy Kossuthot – Orbán Viktor. Egy évvel később pedig kiadták a “Menjek vagy maradjak?” című kötetet, amellyel
céljuk a külföldre költözők elrettentése volt, méghozzá erős érzelmi zsarolással: ha így tesznek, felborul a keresztény értékrend, ráadásul külföldön terrorveszély van és no-go zónák.
Már Kásleré a Magyarságkutató Intézet
A NER-es kurzusintézmények között is sajátos hangulatú, 2019-es alapítású Magyarságkutató Intézet főigazgatója tavasz óta Kásler Miklós. Az elismert onkológus, volt miniszter ötletére hozta létre az intézetet a kormány, mindvégig a tiszteletbeli elnöke is volt, de csak idén vette át az operatív irányítást. Az intézet fő célja, hogy
a tudományos ismereteket összehozza, értékelje és véleményezze, “a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges”.
Az intézet tudományos munkájának komolyságát meghatározza Kásler személye, hiszen az elismert orvosból lett minisztert sokan hobbitörténészként ismerik, a magyar őstörténet és a hun-magyar rokonság kutatójaként, a Szent Korona-tan rajongójaként, és úgy is, mint aki gyakran tesz meghökkentő, áltudományos kijelentéseket, fogalmaz meg zavaros víziókat. Mint például, hogy
a halálos betegségek 70–80 százalékát a Tízparancsolat betartásával el lehet kerülni.
A Magyarságkutató Intézetnek már a létrejötte is érdekes volt, hiszen az MTA-s kutatóhálózat részeként akkor már régóta működött a Magyar Őstörténeti Kutatócsoport, illetve létezett egy őstörténeti-régészeti kutatóhely is, amit szintén az Orbán-kormány hozott létre 2017-ben. Ez utóbbi volt a László Gyula Intézet, végül 2019-ben beolvasztottak a Magyarságkutatóba.
Állami intézetek kötöttek ki Lezsákföldén
Az Orbán-kormány 2013-ban, több más, az akadémiai és egyetemi szférán kívüli intézettel egy időben alakította meg a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézetet vagyis a RETÖRKI-t, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a történet- illetve politikatudomány fő áramlatától eltérő nézetek kapjanak hangot – és pénzt. Az alapító főigazgatóról, Bíró Zoltánról, az MSZMP-ből kizárt későbbi MDF-elnökről tudható volt, hogy nem kedvelte Antall Józsefet, aki a helyére került az MDF élén.
Lezsák Sándor és Kövér László Lezsáklanden © MTI / Ujvári Sándor 
Akárhogy is, a RETÖRKI ma is létezik, csak éppen már egészen más formában, miután a kormány úgy döntött, hogy lényegében megszünteti, legalábbis a feladatait 2021-től a hasonló nevű, de a Lakiteleken működő Lezsák Sándor-féle Népfőiskola Alapítvány tulajdonában álló Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum Nonprofit Kft. látja el.
De nem a RETÖRKI az egyetlen kormányzati háttérintézmény, amely az egykori MDF-alapító, ma már Fidesz-KDNP-s képviselő, az Országgyűlés egyik alelnökének személyes játszóterén, Lakiteleken “kötött ki”. Így járt a nagy múltú Magyar Művelődési Intézet is, amelyet átneveztek nemzetire, majd a kormány 2016-ban egyszerűen Lezsák alapítványára hagyta vagyonával és feladataival. Ma is
Lakiteleken működik a Nemzeti Művelődési Intézet, a RETÖRKI-hez hasonlóan gazdasági társaságként, és hárommilliárd forint közpénzből felhúzott székházából óriási befolyása van a vidék Magyarországának kulturális életére.
Roma Kutatóközpont – látta egyáltalán valaki?
Se honlapja, se a tevékenységének fellelhető nyoma nincs az interneten a Roma Kutatóközpontnak (RKK), amely 2013 őszén jött létre az Orbán-kormány és az Országos Roma Önkormányzat közötti korábbi keretmegállapodás alapján. Farkas Flórián, az ORÖ akkori elnöke, és 2022-ig fideszes országgyűlési képviselő az RKK alapításakor úgy fogalmazta meg a szervezet célját, hogy
elemezze a felzárkóztatás érdekében a kormány és az ORÖ által kötött keretmegállapodás eredményeit, valamint szakmai háttéranyagokat készítsen”.
Farkas ugyan azt ígérte, hogy az RKK tanulmányokat ír majd EU-s pénzből, de a szervezet kezdettől homályos volt. Az érdek-összefonódásokról, kettős megbízásokról a Magyar Narancs cikksorozatot is közölt 2014-ben “Láthatatlan intézet” és “Isten fizesse meg!” címmel. Később sem lehetett sokat hallani az RKK-ról, csak egy 2019-es említést találtunk, hogy a roma világnapon konferenciát szervezett.
És az álfüggetlen kormánypárti intézetek
Nem állami alapításúak és fenntartásúak, nem is feltétlenül – vagy nem csak – közpénzből működnek, mégis talán legjobban a hivatalosan független, mégis a kormányzathoz kötődő intézményekről is érdemes szót ejteni. A szinte kizárólag a kormány(párt) politikai céljainak, érdekeinek megfelelő tevékenységet, közéleti kommunikációt folytató, ámde magukat függetlennek tartó kutatóintézetek legismertebbjei az Alapjogokért Központ és a Migrációkutató Intézet.
A jobboldali konzervatív dzsemborit, a CPAC Hungary konferenciát az Egyesült Államokból Magyarországra importáló és évi több milliárd forintból gazdálkodó Alapjogokért Központot egy magánvállalkozás, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. működteti, amely a főigazgató Szánthó Miklósé. Célja “a közös társadalmi szükségleteknek és elvárásoknak megfelelő tudományos kutatás, elemzés, jogvédelem és jogfejlesztés”. Íme néhány elemzésük címe:
- Sorosék rövid pórázán a háborúpárti baloldal
- A magyar családpolitika működik és sikeres!
- Szankciós infláció: túl a csúcson, decemberre egy számjegy
- Támadásba lendült a hazai és a nemzetközi baloldal Magyarország ellen
A Migrációkutató Intézetet 2015-ben, a menekülthullám idején alapította az állami megbízásokkal kitömött Századvég-csoport alapítványa és a Mathias Corvinus Collegium, amelynek fenntartó alapítványa az államtól csaknem 300 milliárd forintnyi részvényt kapott 2020-ban. Ennek évi több tízmilliárdos osztalékából sok mindenre jut, nemcsak a Migrációkutatóhoz van közük. A Századvéggel alapították a Klímapolitikai Intézetet, a Tanuláskutató Intézetet és a Magyar-Német Intézetet, továbbá a közpénzzel szintén jól ellátott Nézőponttal közös MCC-s projekt az Ifjúságkutató Intézet.
De a kormányfő politikai igazgatója, Orbán Balázs által főigazgatóként vezetett MCC itt nem áll meg és tovább terjeszkedik a Migrációkutatóval. Novemberben jelentették be, hogy külföldi partnerek bevonásával megalapítják a „migrációrealistának” nevezett Bevándorláskutatás Nemzetközi Hálózatát, hogy közös szervezetbe tömörítsék a “migrációkritikus kutatóközpontokat”. Köztük egy olyan amerikai szervezetet is, amit az Egyesült Államokban gyűlöletszervezetként jelöltek meg.
Kapcsolt kép: a Magyarságkutató Intézet székhelye a Budai Várban Fotó: Túry Gergely
HVG
