Tételmondata, hogy a korábban a háborúkat megakadályozó védőkorlátok most kudarcot vallanak.
Meglátása szerint a háborúk már nem ritka, „fekete hattyú események”, hanem rendszeres, globális folyamatok eredményei, amelyek azóta folyamatosan velünk vannak, amióta a 9/11 megrendítette a világrendet.
A konfliktusok új korszaka köszöntött be, amelyben a háborúk nem sporadikusak, hanem rendszeresek és gyakoriak, radikálisan átalakítva a globális ügyeket.
Ezáltal a korábbi korlátok most már nem állnak az útjában annak, hogy a nemzetek ismét háborúkat indítsanak.
Új háborúk küszöbén.
Míg a figyelem középpontjában Izrael és a Hamász konfliktusa áll, más helyeken is számos konfliktus zajlik, például a Hegyi-Karabahban, a szerb–koszovói határon, valamint katonai puccsok Afrikában és összecsapások India és Kína között.
Az előttünk álló „strukturális változások” minden területet érintenek majd, a gazdaságtól a technológián át a fenntarthatóságig, véli Prakash.
Először is a háborúk kirobbanásával a városrészek széttöredeznek, felgyorsítva a vertikális globalizációt, és az integráció helyét falak és korlátok veszik át. A Közel-Keleten például Szaúd-Arábia leállította a kapcsolatok normalizálását Izraellel, és az arab világ kezdheti újra elutasítani Izraelt, ami megszakíthatja az új gazdasági kapcsolatokat, olvasható a cikkben.
Új szereplők, új stratégiák.
A háború új korszakában a világ kezdi másképp látni a Nyugatot, különösen az Egyesült Államokat, és a nemzetek megkérdőjelezhetik a nyugati hatalom fennmaradását.
Az új konfliktusok arra késztethetik az országokat, hogy saját módszereikkel kezeljék a háborúkat, elkerülve a nyugati szankciók fenyegetését.
Az újonnan kialakuló diplomáciai fórumok versengenek a már meglévőkkel a konfliktusok „békéjének” megteremtéséért. Az ENSZ mellett ott van a BRICS-blokk és a Sanghaji Együttműködési Szervezet is, és egyes esetekben a kormányok teljesen kerülik a diplomáciát. A háborúban álló nemzeteknek választaniuk kell a versengő geopolitikai blokkok közül.
Mindeközben, ahogy a nemzetek és vállalkozások a háborúk között ugrálnak, azok a kihívások, amelyek valóban átalakíthatják a világot, korlátok nélküli káoszt hoznak létre, mint az éghajlatváltozás, a mesterséges intelligencia és a demográfiai válság.
Írta a Magyar Hírlap
