Pénteken Andrij Jermak, Zelenszkij hivatalának vezetője azt mondta, hogy több mint 30 ország csatlakozott a biztonsági garanciákról szóló nyilatkozathoz, 15 pedig készségét fejezte ki, hogy konzultációkat kezdjen a kétoldalú megállapodásokról.
Zelenszkij tanácsadója, Mihajlo Podoljak szeptember elején azt mondta, hogy Kijev 51 országtól várja, hogy biztonságának kulcsfontosságú garanciavállalói legyenek.
„Az elnöki hivatal hat olyan uniós országot nevezett meg, amelyek nem csatlakoztak az Ukrajna biztonsági garanciáiról szóló nyilatkozathoz. Ausztriáról, Horvátországról, Lengyelországról, Magyarországról, Szlovákiáról és Máltáról van szó” – közölte a lap a Telegram-csatornáján.
„Úgy gondolom, hogy mindezeknek az államoknak megvan a politikai akarata arra, hogy csatlakozzanak a nyilatkozathoz” – idézi a Sztrana Zelenszkij hivatalának helyettes vezetőjét.
Korábban a vilniusi NATO-csúcson a G7-országok nyilatkozatot tettek közzé Ukrajna támogatásáról. Az abban említett biztonsági kötelezettségvállalások azonban nem adnak konkrét időkeretet a végrehajtásra, csakúgy, mint az ukrán csatlakozásra vonatkozó korábbi ígéreteknek sem. Kijev reméli, hogy a „biztonsági garanciák” a 2024-es washingtoni NATO-csúcstalálkozó előtt működni fognak. Amint arról korábban a Financial Times is beszámolt, az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciák Franciaországgal, Németországgal, az Egyesült Államokkal és számos más országgal kötött kétoldalú megállapodások formájában hivatalossá válhatnak a hosszú távú finanszírozásról, a katonai szállításokról és a katonák kiképzéséről.
Oroszország korábban jegyzéket küldött a NATO-országoknak az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások miatt.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megjegyezte, hogy minden olyan szállítmány, amely Ukrajnának szánt fegyvereket tartalmaz, legitim célpontot jelent Oroszország számára. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok és a NATO közvetlenül részt vesz az ukrajnai konfliktusban, többek között nemcsak fegyverek szállításával, hanem az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország és más országok területén lévő személyzet kiképzésével is.
Írta a Magyar Hírlap
