Kormányrendelet jelent meg a péntek éjjeli Magyar Közlönyben a kormány tagjainak feladat- és hatáskörét érintő egyes rendelkezésekről.
A 11 oldalon keresztük ismertetett változások mindenképpen megérnek majd egy elmélyültebb elemzést, első olvasatra is azonban kirajzolódik a lényeg: a miniszterelnök átszervezte az egyes miniszteri hatásköröket.
A változások alapvetően két tárca köré összpontosulnak: az egyik az újonnan felálló Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM), a másik pedig a kvázi reaktivált (2010 és 2018 között volt már ilyen tárca) Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), ami a jelenlegi Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) örököse.
Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter, tehát Navracsics Tibor egyebek mellett
- területfejlesztésért,
- közbeszerzésekért,
- európai uniós források felhasználásáért
- közigazgatás-szervezésért,
- helyi önkormányzatokért,
- településüzemeltetésért,
- ingatlan-nyilvántartásért,
- térképészetért,
- anyakönyvi ügyekért
felel a kormányon belül 2024. január 1-től.
Nemzetgazdasági Minisztérium
Ez is érdemi fejlemény, azonban az igazán nagy horderejű módosítás az NGM portfólióját érinti, amely látványosan bővült és túlzás nélkül lehet beszélni csúcsminisztériumról az itt koncentrálódó feladatmennyiséget látva. Csak felsorolás szintjén: a nemzetgazdasági miniszter, tehát Nagy Márton felel:
- a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért,
- a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért,
- némi kivétellel a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért,
- a gazdaságfejlesztésért,
- a lakáspolitikáért,
- a versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszeréért,
- az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért,
- az állami vagyon felügyeletéért,
- postaügyért
- belgazdaságért,
- foglalkoztatáspolitikáért,
- iparügyekért,
- társadalmi párbeszédért,
- vállalkozásfejlesztésért,
- űriparfejlesztésért,
- turizmusért,
- vendéglátásért,
- kereskedelemért
- valamint ugyancsak némi kivétellel a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért a kormányon belül ugyancsak 2024. január 1-től.
Miért jött létre a Nemzetgazdasági Minisztérium?
Összevetve az NGM-es, illetve a GFM-es felelősségi köröket, az látszik, hogy az NGM öt nagy területtel terebélyesedett. Ez az űripar (ez eddig a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium, KKM alá tartozott), a turizmus (ez a Miniszterelnöki Kabinetirodától kerül át), a vendéglátás (ez szintén), a kereskedelem (ami az Agrárminisztériumtól „érkezik”), valamint a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatása. Ez szintén KKM kompetencia volt eddig. Megjegyzendő, hogy bár az űripart átveszi az NGM, a magyar űrprogram végrehajtásáról nem szól a fáma, így könnyen elképzelhető, hogy az marad a KKM-ben.
Mindenesetre a változásokba sokan, sok mindent belelátnak majd.
A sajtóban is megjelent már az a narratíva, hogy valamiféle hatalmi törekvés és befolyásszerzés a mozgatórugó. A Világgazdaság ezzel szemben teljesen racionális okokról hallott: ahogy az számos alkalommal elhangzott Orbán Viktor kormányfőtől is, 2024 a gazdasági helyreállítás éve lesz, a kormányzati feladatok újragombolása pedig ehhez a törekvéshez igazodik.
És valóban könnyű észrevenni, hogy az átalakításokkal immáron a GFM-nél koncentrálódnak a kulcságazatok a gazdasági növekedés megteremtéséhez, úgy mint az ipar, a turizmus és a kereskedelem. Illetve a nemzetgazdasági miniszter feladat- és hatáskörét tartalmazó felsorolás kiegészült azzal is, a miniszter az iparügyekért való felelőssége keretében felel a védelmi ipari fejlesztésekért és beruházásokért.
A Nemzetgazdasági Minisztérium leigazolta az egyik legjobb elemzőt
Mindehhez kapcsolódóan pedig az NGM azt a munkát is megkapta, hogy makrogazdasági szintű elemzéseket, előrejelzéseket és hatástanulmányokat készítsen, amelyek támogatják a kormány gazdaságpolitikáját és amelyek hozzájárulnak a kormány nemzetgazdaságot érintő döntéseinek megalapozásához. Vélhetően ezt a területet vezeti majd Suppan Gergely, akit a miniszterelnök a GFM helyettes államtitkárává nevezett ki 2024. január 8-i hatállyal. Ez ugyancsak a Magyar Közlönyből tudható.
Suppan Gergely az egyik legsikeresebb és lepontosabb elemzője a magyar közgazdász szcénának, évtizedeken át dolgozott a banki szférában.
Írta a Magyar Hírlap
