Infravörös tartományban készített felvételt az Uránuszról a James Webb űrteleszkóp. A tudósok azt remélik, általa alaposabban tanulmányozhatják a bolygó legbelső gyűrűjét.
Lassan két éve már annak, hogy a James Webb űrteleszkóp elindult a Földről, hogy új korszakot nyisson a tudósok számára az űrkutatásban. Az azóta eltelt időszakban rengeteg fantasztikus képet küldött a Földre, nem is beszélve azokról az információkról, amikkel egy kicsit ismét közelebb kerültünk a világegyetem megértéséhez.
A szerkezetet a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Kanadai Űrügynökség (CSA) közösen üzemeltetik, a közelgő évforduló apropóján pedig egy új képet osztottak meg a nagyközönséggel. Ezúttal nem egy távoli világot vett célba a teleszkóp, hanem a Naprendszer egyik bolygóját, az Uránuszt.
Az égitestet a James Webb infravörös szűrőin keresztül rögzítették, így olyan képet mutat, amilyet a jövő űrutazói szabad szemmel nem láthatnak. Az év elején egyébként már közzétettek egy fotót az Uránuszról, amit szintén a James Webb készített, de ott más szűrőket használtak, így más arcát mutatta a bolygó.
© NASA / ESA / CSA
Érdekesség, hogy a Voyager-2 űrszonda által a bolygóról készített fotókhoz képest a James Webb képei élénkebb kék színt mutatnak. A fényt az infravörös spektrumban rögzítve, a jármű érzékelői egy „furcsa és dinamikus jégvilágot tárnak fel, amely tele van izgalmas légköri jellemzőkkel” – írták a kutatók.
A James Webnek sikerült megörökítenie a bolygó legbelső és egyben legtitokzatosabb gyűrűjét, a Zeta gyűrűt, valamint az északi-sarki felhősapkát. Utóbbit egy fehér foltként lehet látni a bolygón.
Mindemellett az égitest 27 holdjából 14 látható a képen. Ezek az Oberon, a Titania, az Umbriel, a Júlia, a Perdita, a Rosalind, a Puck, a Belinda, a Desdemona, a Cressida, az Ariel, a Miranda, a Bianca és a Portia.
© NASA / ESA / CSA
A bolygó egyébként az egyik legfurcsább a Naprendszerben. Mivel a forgási tengelyéhez képest 98 fokkal van megdőlve, így a bolygó egyik felén az év negyedében tél és sötétség van. Ez persze nem tűnik soknak, csakhogy ebben az esetben ez egy uránuszi évvel kell számolni, ami földi években 84 évet jelent. Vagyis a tél a bolygó egyik oldalán 21 éven át tart.
A kutatók úgy vélik, hogy a felvételek segítenek jobban megérteni a bolygót, különösen a Zeta gyűrűt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
HVG
