A bíróságok függetlensége felett őrködő 25-tagú igazságszolgáltatási tanácsnak 15 bírótagja van. A testület egyik feladata, hogy véleményezze a bírák jelölését, mielőtt az államfő kinevezné őket.
Kétségbe vonta a lengyel parlamenti alsóház (szejm) a szerda éjjel megszavazott határozatában azt a módot, amellyel az előző választási ciklusban az igazságszolgáltatási tanács (KRS) bírótagjait megválasztották, és lemondásra szólította fel az érintetteket.
A határozat mellett a 460 fős szejmben 239 képviselő szavazott, 169-en elutasították azt, senki sem tartózkodott. Ötvenketten, köztük az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) 40 tagja, távol maradtak a voksolástól.
A bíróságok függetlensége felett őrködő 25-tagú KRS-nek 15 bírótagja van. A testület egyik feladata, hogy véleményezze a bírák jelölését, mielőtt az államfő kinevezné őket.
A határozat felszólítja az előző, a PiS által vezetett kormány idején a szejm által megválasztott KRS-tagokat, hogy távozzanak a testületből. A dokumentum szerint ugyanis a KRS bírótagjait 2018-ben, 2021-ben és 2022-ben alkotmánysértő módon választották meg. A dokumentum ezzel kapcsolatban a 2017-ben elfogadott törvénymódosításra utal, amely szerint megváltoztak a KRS-ről szóló előírások. A KRS bírótagjait azóta a szejm képviselői választották meg, nem pedig a bírói szervezetek, mint korábban. A 2017-es törvénymódosítás része volt a PiS igazságügyi reformjának, amelyet több ponton bíráltak az Európai Unió szervei.
A határozat tervezetét már kedden kifogásolta Andrzej Duda elnök a Szymon Holownia alsóházi elnökhöz intézett levelében. Az államfő szerint nem igaz, hogy a KRS bírótagjait alkotmánysértő módon választották meg.
Duda elismerte, hogy a parlamenti többség jogosult a jogrendszer megváltoztatására. A változásokat azonban alkotmányos kereteken belül kell végrehajtani – figyelmeztetett. „Soha nem egyezek bele a lengyel köztársasági elnök által kinevezett bírák státuszának kétségbe vonásába” – hangsúlyozta.
Kamila Gasiuk-Pihowicz, a többségi koalíciót vezető Polgári Koalíció képviselője szerint a határozat „nélkülözhetetlen lépést” jelent a független bíráskodás visszaállításában.
HVG
