Magyarország a már meglévő és a bejelentett gyárakkal együtt Európában elérheti a második helyet – írták.
A tanulmány szerint Magyarország számára a zöldátállás kritikus jelentőségű a következő időszak gazdasági növekedésének biztosítása érdekében, amely csak akkor valósulhat meg, ha az előállítás mellett tárolni is tudja a zöldenergiát.
A zöldenergia-tároló rendszerek piaca rendkívül kompetitív, a lítiumion-alapúak iránt 2030-ra a kereslet eléri a 4700 gigawattórát, évi 27 százalékos átlagos bővülés mellett.
Hangsúlyozták: a piacra lépés óriási lehetőségekkel kecsegtet, 2030-ra a zöldenergia-tárolási berendezések piaca globálisan mintegy 400 milliárd dollárra bővülhet, így Magyarországnak a jelenleg tervezett kapacitásokkal akár 20-25 milliárd dolláros üzletet is jelenthet az évtized végére.
A globális igény növekedése miatt óriási verseny alakult ki a fejlett országok között a kapacitások megszerzéséért. Magyarország időben észlelte ezt a trendet, és korán tárgyalni kezdett kelet-ázsiai, legfőképpen kínai és dél-koreai zöldenergia-tároló kapacitásokat előállító cégekkel–- írták.
A Makronóm Intézet felidézte: zöldenergia-tároló rendszerek nemcsak az elektromobilitási fordulathoz kellenek, hanem az ipar és a háztartások számára is biztosítják az energiaellátást.
A tanulmányban felidézték, hogy idén mintegy 1500 megawattal, 5500 megawattra bővült a magyar naperőművi kapacitás, ezzel Magyarország már jövőre teljesítheti a 2030-ra kitűzött 6000 megawattos célt. Emellett folyamatban van a mátrai erőmű hulladékégető kapacitásának növelése, a paksi atomerőmű bővítése, és zajlik a kivitelezése három új, kombinált ciklusú gázturbinás erőműnek.
Írta a Magyar Hírlap
