A több regionális kezdeményezést is magában foglaló szövetség attól tart, hogy a vidéki területeken hiányozni fog az orvosi ellátás. A bezárások emberi életeket fenyegetnek, és gyengítik a közösségeket – mondta Jorinde Schulz a Gemeingut in BürgerInnenhand csoporttól. „A kórházi leépítések burjánzanak. Ez a rendszer privatizációjának következménye. Egyes kórházak milliárdos nyereséget termelnek évente, de az alapellátást leépítik” – magyarázta Schulz.
A szövetség szerint 2020 óta 66 kórházbezárás történt, ami 5400 alkalmazottat érint. Ennek okai között szerepel az állami alulfinanszírozás és a rossz finanszírozási modell, amely a nagy és magasan specializált magánklinikáknak kedvez.
A vitatott esetenkénti átalánydíj, amely szerint a kórházak egy rögzített képlet alapján átalányt számítanak fel az orvosi szolgáltatásokért, lehetővé teszi számukra, hogy a jövedelmező ágazatokra, például az ortopédiára vagy a kardiológiára koncentráljanak. A vidéki területeken lévő kisebb kórházaknak viszont kevésbé jövedelmező alap- és sürgősségi ellátást kellene nyújtaniuk, és ezért szisztematikusan hátrányos helyzetbe kerülnek.
A szövetség egyebek mellett az esetenkénti átalánydíjak megszüntetését és a kórházak nyereségtermelésének tilalmát követeli. A bezárással fenyegetett kórházaknak azonnali pénzügyi támogatásban kell részesülniük, hogy „helyreálljon az országos fekvőbeteg-sürgősségi ellátás”. Ellenkező esetben „a kórházi halálesetek emelkedése folytatódni fog” – figyelmeztetett a kórházmentő szövetség.
A szövetség számításai szerint Németországban összesen 1893 kórház működik, 21 százalékkal kevesebb, mint 30 évvel ezelőtt. Az ágyak száma ugyanebben az időszakban 30 százalékkal csökkent. A betegek száma viszont kissé emelkedett, ma már évi 16,8 millió.
Írta a Magyar Hírlap
