MH/MTI
2023. december 19. kedd. 10:37
Frissítve: 2023. december 19. 11:00
A Nagy Elek mecénás üzletember által alapított Erdélyi Hagyományok Alapítvány tulajdonában levő, Kolozsvár melletti gyalui várkastélynak megtörtént a műszaki átadása – közölte az alapítvány.
A tájékoztató emlékeztet arra, hogy miután Nagy Elek, a kolozsvári születésű üzletember megvásárolta a várkastélyt a Barcsay család örököseitől, az általa alapított Erdélyi Hagyományok Alapítvány – Fundatia Traditii Transilvane-nak adományozta.
Nagy Elek üzletember kezdeményezésére kezdte el megálmodni a Tektum Architectura & Arta építész tervezőiroda és a RegioConsult projekttanácsadó iroda a várkastély restaurálását.
A 2017-ben megnyert európai uniós pályázat után a következő évben kezdődtek meg a felújítási munkálatok az ADD Concept és a Kvadrum Axis cégek közreműködésével. A teljes projekt értéke meghaladja a 30 millió lejt, amely a román kormányzat által kiírt pályázat európai uniós finanszírozásából, a magyar kormány támogatásából, valamint a Nagy Elek által alapított és elnökölt alapítvány több mint 3 millió eurós hozzájárulásából valósult meg.
A felújítás jövőre a kastélypark rendbetételével folytatódik egy 2,15 millió eurós pályázat keretében elnyert projekttel, amelyből megtörténik a várkastély szomszédságában található római castrum és a kastélypark teljes rendezése. A tervek szerint a gyalui várkastély ismét Erdély egyik ékkövévé válhat multifunkcionális kulturális központ formájában. Egyúttal cél az is, hogy a várkastély Kolozs megye és Erdély fontos idegenforgalmi célpontjává váljon, megjelenítve az épületegyüttes évszázados történelmi szerepét, és élővé téve a több tájegység – Kalotaszeg, Mócvidék – találkozásából fakadó sajátos kulturális értékét.
A gyalui Rákóczi-Bánffy kastély, országos jelentőségű műemlék történetének kezdetei a 13. századig nyúlnak vissza, amikor az erdélyi püspökök Kolozsvártól nyugatra húzódó kiterjedt uradalmának egyik központjaként már egy udvarházat említenek itt az írott források. A mai épületegyüttes legrégebbi részei a 15. század első felében itt felépült püspöki várból származnak, amelynek reprezentatív épülete volt egy késő gótikus palota kápolnával együtt. Ezt a palotát modernizálta 1500 táján Hunyadi Mátyás unokatestvére, Geréb László püspök, és az akkor divatos reneszánsz stílusban építtette át.
A kastély mai négyszögű, sarkain hengeres tornyokkal megerősített alaprajza az 1540-es években jött létre, amikor a török előretörése miatt Statileo János, az egyik utolsó középkori erdélyi katolikus püspök egy modern várat építtetett ki. A középkorban az erdélyi püspökséghez tartozott vár és uradalom később gyakran váltott gazdát. Volt a kincstáré, a Kendi családé, majd Bocskai István foglalta el. A vár legfontosabb átalakítására I. Rákóczi György idején (1630–1648) került sor, a fejedelem a belső udvar régi épületeit lebonttatta, és a várból kényelmes, reprezentatív kastélyt alakíttatott ki. Az épület a Rákóczi fejedelmek egyik legjelentősebb rezidenciájaként működött az 1660-as évekig, majd Bánffy Dénes szerezte meg családja számára.
A Rákóczi szabadságharc alatt többször is megostromlott vár romos állapotba jutott, majd az 1830-as években építtették át a Bánffyak romantikus kastéllyá, ekkor alakították ki az egykori várárkok feltöltése után a jórészt máig megmaradt angolparkot is. 1861-ben a kastély leégett, 1871 után kezdték helyreállítani, majd 1911-ben komoly átalakításokon esett át az épület.
Barcsay Tamás Bánffy Katinkát vette el feleségül, így került a kastély a Barcsayak birtokába, amelyet 1948-ban államosítottak, és csak a 2010-es évek elején tudta a Barcsay család visszaszerezni. Az épület legszebb ismert elemei Geréb László (1479–1502) püspök idejében készültek, és a késő gótikus darabok mellett Erdélyben ritka, 15. század végi reneszánsz faragványok is feltűnnek.
A tervek szerint a felújított műemléket ünnepélyes keretek között 2024 tavaszán adják át – áll a közleményben.
Írta a Magyar Hírlap
