Igazán izgalmas kérdés, amikor magyar városok, híres magyar települések kapcsán megvizsgáljuk, hogy vajon régebben hogy írták ezeknek a településeknek a nevét, vagy éppen visszamegyünk a történelemben, és megnézzük, hogy mi volt – mondjuk – a római korban a nevük, vagy éppen milyen települések voltak a helyükön több száz vagy több ezer évvel ezelőtt. Nagyon sok kis meglepetés érhet minket, amelyeknek köze van ahhoz is, hogy a nyelvünk bizony változik – írta a Promotions.hu.
A legkevesebb lakosú vármegyeszékhely, Szekszárd esetén megfigyelhető egy érdekesség, amely még 1903-ban történt. Korábban ugyanis nem így írták a város nevét, mint ahogy most látjuk. Korábbi írásmód alapján ugyanis Szegzárdként írták, és ennek sok emléke ma is megtalálható a városban.
Amúgy régebben még Szexárd alak is előfordul egyes helyeken.
Majd 1903-ban jött az egységesítés, és így több mint száz éve használjuk mindenhol a Szekszárd kifejezést. Lehet arról is olvasni, hogy a szekszárd alakot az 1880-as évektől megjelenő Szekszárd Vidéke újság is népszerűsítette, majd egy 1903-as belügyminiszteri rendelet tette azt hivatalossá. De jó pár évig több névváltozatot is használtak egymás mellett.
Érdekesség, hogy a város nevének eredetét a szög és a zár szavakkal hozzák összefüggésbe, feltevések szerint a szögsárga vagy a fehér színnévből jön a város neve. Más megoldások kapcsolatba hozzák I. Béla király lovával is a név eredetét.
Ám vannak olyan legendákba vesző elképzelések is, hogy a neve a római korból származik, a rómaiak ugyanis hat oltárt építettek a helyen, és ebből alakult ki a név, hiszen a hat oltárt úgy is lehet fordítani, hogy Sex-arae.
Írta a Magyar Hírlap
