MH/MTI
2023. december 18. hétfő. 13:34
Hankó Balázs közlése szerint a múlt héten fogadta el az Országgyűlés a felmenő rendszerben induló újítást, amely megkönnyíti az egyetemre való bejutást a szakképzésben tanuló fiatalok számára.
A 2024-es felsőoktatási felvételi időszak újdonságait bemutató foglalkozáson Hankó Balázs kiemelte: az egyetemek az idei évtől „még inkább a saját arculatuk szerint igazíthatják a felvételit”, mert nagyobb mozgásteret kapnak abban, hogy mely tantárgyakat fogadják el és milyen pluszteljesítményért adnak többletpontot a diákoknak.
Az intézmények dönthetnek arról is, hogy mely esetekben kérnek közép-, illetve emelt szintű érettségi vizsgát a leendő hallgatóktól – ismertette, hozzátéve: a felsőoktatásba jelentkezőknek érdemes emelt szintű érettségit tenniük, mert az emelt vizsga esetén minden elért százalék után 1 pont jár majd a felvételin, a középszintű vizsgáért viszont csak az elért százalék kétharmada szerinti pontszámot kapják meg a diákok.
Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar egyetemek nagyon jók, és egyre jobbak lesznek. Felidézte, hogy míg öt évvel ezelőtt 7 magyar egyetem szerepelt a világ 30 ezer felsőoktatási intézményének legjobb öt százalékában, idén már 12 ilyen egyetemünk van.
„A magyar felsőoktatás nemzetközi összehasonlításban is versenyképes” – jelentette ki.
Elmondta azt is, hogy a csaknem félmillió végzett egyetemista adatait tartalmazó diplomás pályakövetési rendszer eredményei szerint a végzett hallgatók átlagosan hat hét alatt „elkelnek a munkaerőpiacon”, sőt egyes szakterületeken ennél is hamarabb. A gazdasági területen átlagosan mindössze 33 nap telik el a diplomaszerzéstől az elhelyezkedésig – jelezte.
Hozzátette: az átlagbérhez képest rögtön 1,3-szor magasabb fizetéssel számolhatnak a diplomás pályakezdők, sőt mérnöki terület esetén kétszeres, informatikusok esetén két és félszeres bérszorzó jellemző.
Hankó Balázs emlékeztetett arra, hogy tavaly tíz felvett diákból nyolc állami ösztöndíjjal kezdhette meg a tanulmányait, ami nemzetközi összehasonlításban is szinte egyedülálló.
Egy hallgató felsőoktatási tanulmányait átlagosan hatmillió forinttal támogatja az állam, emellett éves szinten 72 milliárd forintot tesz ki az egyéb – például tanulmányi, szociális, kiválósági – ösztöndíjakra fordított támogatások összege – fűzte hozzá, megjegyezve: a magyar gazdaság számára legfontosabb szakterületeken az elmúlt években emelkedett a felvett hallgatók száma és az általuk elért pontszám is.
„Célunk, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem bekerüljön a világ legjobb 100 egyeteme közé, három magyar intézmény pedig bejusson a legjobb európai százba” – jelentette ki az államtitkár, hozzátéve: a nemrég indított Pannónia Ösztöndíjprogram is az oktatási, kutatási kiválóság erősítését, egyúttal a nemzetközi ranglistákon való előrelépést célozza.
Írta a Magyar Hírlap
