Szabó Tímea, alias Kabul rózsája, a guruló dollárok egyik csillogó szemű kedvezményezettje gúnyos kacagásban tört ki a parlamentben az Ukrajna uniós tagságáról szóló vitában, lesajnálva a fideszeseket, hogy nem támogatják a tárgyalások megkezdését szomszédunkkal. A Demokratikus Koalíció pedig a kormánypárti javaslatot hazug, a magyar nemzeti érdekekkel ellentétes propagandaterméknek nevezte, amit a párt szerint az orosz elnök mondott tollba. Nem árt, ha megnézzük, mit is jelentene Szabó Timi és Arató Geri szerint a nemzeti érdek szolgálata.
De előbb lássuk, mit is mondott szó szerint a kiabálós képviselő asszony: „Ukrajnában háború van. Ukrajnát megtámadta Oroszország, egy orosz agresszor. És önök azon röhögcsélnek, hogy ha-ha-ha, nem tudnak teljesíteni minden feltételt most. Szégyelljék magukat. Egy kicsit ki kellene jönni most már Vlagyimir Putyin hátsójából, tisztelt fideszes képviselőtársaim.” Hogy valójában ki kinek a hátsójában melegszik, az kiderül a sorok olvastán.
Arató Gergely pedig ezt mondta a parlamentben: „A Fidesz úgy tesz, mintha az ukrán csatlakozás már holnap megtörténhetne. Teljesen nyilvánvaló, hogy erről szó sincs, ez hazugság. Mindenki tudja, hogy Ukrajnát még hosszú évek, ezernyi feltétel teljesítése választja el az EU-tagságtól.” Hogy az addig vezető út mennyi pénzbe kerülne az uniónak, arról persze hallgat.
Hogy mennyire félrebeszél, hogy mennyire a guruló dollárok szabta érdekek szerint szólalt meg ő is, az jól mutatja, hogy Ukrajna mindössze négy hónap elteltével már tagjelölti státuszt kapott. Elmondható, hogy Kelet-Közép-Európában átlagosan négy év kellett ahhoz, hogy valamely ország a kérelem benyújtásától számítva elnyerje a tagjelölti státuszt. Ezen belül Észak-Macedóniának 1,5, Montenegrónak két évet kellett várnia. Szerbiának két évet a tagjelölti státuszra, és további másfél évet a tárgyalások megkezdésére. Albániának a tagjelölti státuszra öt évet, a csatlakozási tárgyalások megkezdésére további hat évet.
Ukrajna ráadásul úgy kapott tagjelölti státuszt, hogy nem teljesítette a felvételhez szükséges feltételeket. A részrehajlóan működő bizottság is azt állítja, hogy a hét feltételből csak négy teljesült. Tehát a tagjelölti státuszt sem kellett volna megadni Ukrajnának, nemhogy megkezdeni a tárgyalásokat. Az a kérdés, hogy ezek után ki veheti komolyan a bizottság bármely javaslatát?
Orbán Viktor aláhúzta: „A bizottság szerint sem teljesül hét feltételből három. De ha megnézzük azt a négyet, amely a bizottság szerint teljesül, akkor azt fogjuk látni, hogy valójában egyetlen feltétel sem teljesül.” Három területen, a korrupció, az oligarchák elleni fellépés és a nemzeti kisebbségek ügyében a feltételek még az Európai Bizottság szerint sem teljesültek. Ukrajna olyan messze van még az uniós tagjelöltség és a tárgyalás megkezdésének feltételeitől, mint Makó Jeruzsálemtől. Nem véletlen, hogy az EU-csúcsot megelőzően egy minicsúcsot is összehívtak Orbán Viktor, Macron elnök, Scholz kancellár, Charles Michel tanácsi elnök és Ursula von der Leyen bizottsági elnök részvételével. Ennek célja az volt, hogy rábírják Orbánt a bizottság Ukrajnát a lehető leggyorsabban csatlakoztatni akaró álláspontjának támogatására.
Az embernek kissé olyan érzése van, mintha ezek a nagyhatalmú politikusok reszketni méltóztattak volna Orbán Viktor színe előtt. Ha ugyanis nem sikerül a csatlakozási státusz megadása, akkor nagyon valószínű, hogy szorulnak a hölgyek és az urak a megbízóik előtt. Akkor nem sikerül levenni a pénzügyi terhet az unió közös költségvetéséről. Maradna Amerikán. Nem véletlenül mondta Orbán Viktor: „ha a tagságot valóban komolyan gondolja bárki, akkor azt kell mondanom, hogy ez a gondolat jelenleg abszurd, nevetséges és komolytalan, illetve a magyar kormánynak nem is áll szándékában támogatni ezt. (…) Bár egy európai sorskérdésről van szó, valódi vita helyett az Európai Unióban inkább fejjel megyünk a falnak.” Csak egyetlen számot a leselkedő teher érzékeltetéséhez: Ukrajna tagsága esetén 87 milliárd eurót kellene adni az országnak a kohéziós források miatt. Ez háromszor annyi, mint amennyi papíron Magyarországnak jár.
Szabó Tímea, Arató Gergely azért gúnyolódik a magyar kormánnyal, mert nem akar fejet hajtani olyan akarat előtt, ami azt jelentené, hogy fejjel mennénk a falnak. Gúnyolódjanak csak nyugodtan.
Orbán nem szavazott Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről, a hatalmas uniós kiadásokkal járó költségvetést pedig megvétózta. Ezt nem Szabó Tímea gúnyolódása erőltette ki, hanem a magyarok lelkiismerete.
A szerző szerkesztő
