Charles Michel, az Európai Tanács elnöke történelmi döntésnek nevezte, hogy az EU megnyitja a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, hasonló lehetőséget ad Bosznia-Hercegovinának, amint a balkáni ország bizonyos vállalásainak eleget tesz és tagjelölti státuszt biztosít Grúziának. Michel a kétnapos brüsszeli EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatóján kijelentette:
a bővítés befektetés a kontinensünk békéje, biztonsága és fejlődése érdekében.
A csúcstalálkozó talán legvitatottabb témája az uniós költségvetés módosításának elmaradása volt. Ezt Magyarország blokkolta, a csomag legjelentősebb eleme Ukrajna finanszírozása 50 milliárd euróval a következő négy évre.
26 tagállam nagyon határozott egyetértésben volt a csomaggal kapcsolatban
– mondta Charles Michel, de nem említette Magyarországot. Nem úgy, mint nem sokkal később a mellett álló Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki úgy fogalmazott, hogy
Magyarország nem tudta támogatni (a javaslatot).
Ez nem kevés fejtörést okoz az EU-nak, de a vezetők reményüket fejezték ki, hogy január végére, február elejére sikerül megoldást találni. A helyzet amiatt is sürgető, mert más tételek is szerepelnek a módosítási javaslatban, amelyeket a jelenlegi hétéves költségvetés 2020-as elfogadása utáni események indokolnak. Pandémia, orosz-ukrán háború, energiakrízis, infláció, a közel-keleti konfliktus, természeti csapások – sorolta Von der Leyen azokat a tényezőket, amelyek plusz terheket rónak az EU-ra. Pedro Sanchez, spanyol miniszterelnök is abban bízik, hogy hamarosan sikerül megoldást találni.
Biztos vagyok benne, hogy a belga elnökség alatt az elkövetkező 6 hónapban a belga miniszterelnök, Alexander de Croo képes lesz az ukrán segélyről megegyezésre jutni mind a 27 tagállam körében – mondta Sanchez a leköszönő spanyol elnökség nevében.
Macron: Orbán tisztességtelen
Keményebb hangot ütött meg sajtótájékoztatóján Emmanuel Macron, aki a csúcsot követő sajtótájékoztatóján élesen bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. A politikus elsősorban nem is amiatt kritizálta a magyar kormányfőt, hogy távozott a teremből, amikor a többi állam- és kormányfő döntött arról, hogy Ukrajna megkezdheti-e a csatlakozási tárgyalásokat az uniós tagságról. Arról beszélt: szerinte ez tartózkodás, amire máskor is volt már példa – Angela Merkel választotta ezt az Európai Bizottság elnökéről szóló szavazás idején –, más kérdés, hogy a volt német kancellár nem távozott a teremből.
Macron beszélt arról is, hogyan zajlott az ülés, amelynek a végén a magyar miniszterelnök távozott a teremből. Megerősítette azokat a híreket, hogy nem spontán döntés volt, hanem azt előre megbeszélték, a háromórás ülésen pedig, amikor már mindenki elmondta az álláspontját, és amikor a vita eljutott arra a pontra, hogy dönteni kellett volna, és még mindig nem sikerült meggyőzni Orbán Viktort, többen – Giorgia Meloni olasz, Mark Rutte holland miniszterelnök, a spanyol soros elnökség nevében Pedro Sánchez, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és mások – közös döntése alapján végül Olaf Scholz német kancellár mondta ki azt, hogy akkor most lépjen ki a teremből – derült ki Macron beszámolójából.
Kifejtette: semmiképpen nem lehet most győzelmet hirdetni, az mindenesetre előremutató volt, hogy az ország képviseletében Orbán legalább nem blokkolta a folyamatot.
„Meghallgattuk Orbán Viktort, tiszteletben tartottuk Magyarország álláspontját ezen az ülésen. Ez a tisztelet azonban felelősséggel jár, ezért azt várom el Orbán Viktortól, hogy a következő hónapokban – jogos érdekeit figyelembe véve – vegye komolyan a feladatát, viselkedjen európai módon és ne ejtse túszul a folyamatot. Ha Ukrajna nem teljesíti az Európai Bizottság által megszabott feltételeket, nyilvánvalóan nem fognak megkezdődni a tárgyalások” – emelte ki a francia államfő.
Sokkal keményebb szavakat fogalmazott meg Orbán másik, a költségvetés módosítását blokkoló lépése miatt. Macron „tisztességtelennek” nevezte a magyar miniszterelnököt, mivel az a teljes módosításra mondott nemet, amivel nemcsak Ukrajna támogatását, hanem több közös európai uniós cél finanszírozását akadályozta meg.
Olaf Scholz: „Megkértem a magyar miniszterelnököt”
Olaf Scholz német kancellár a csúcs végén tartott sajtótájékoztatóján történelminek nevezte a most lezárult találkozót, melyen Moldávia és Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megindításáról döntöttek. A Nyugat-Balkán országainak kínált uniós perspektíva kapcsán a kancellár úgy fogalmazott, ezek az országok 20 éve vártak a közeledésre. „Készek vagyunk addig támogatni Ukrajnát, ameddig csak szükséges” – tette hozzá Scholz.
A többéves uniós költségvetés (MFF) félidei felülvizsgálatáról szóló megállapodás kapcsán a német kormányfő azt mondta, talán még jót is tehet egy kis plusz idő, és hogy 2024 januárjában egy következő csúcson újból nekifutnak a megállapodásnak. Úgy fogalmazott, ugyan vannak más forgatókönyvek is, nem szabad még feladni a normál megállapodás esélyét. Scholz újságíróknak válaszolva azt mondta az MFF megállapodás és Ukrajna pénzügyi támogatása kapcsán: „meg vagyok győződve róla, hogy az MFF kérdés megoldódik, és lesz megegyezés Magyarországgal”.
A német sajtó többszöri nekifutásra firtatta a kancellárnál pontosan mit mondott és hogy esett meg Orbán Viktor távozása a tanácsülés terméből csütörtök kora este. Kerülve a pontos mondatok felidézését úgy fogalmazott:
megkértem a magyar miniszterelnököt, hogy ne akadályozza a folyamat továbbhaladását és ő ezt elfogadta.
Arra felvetésre, oké-é, hogy egy kis tagállam zsarolhat egy egész uniót ilyen helyzetben a német vezető hangsúlyozta „egy közös Európai Unió vagyunk és csak közösen vihetjük előre az EU-t. Ennek ellenére messze nem arról van szó, hogy mindenben egy véleményen kell lennünk, viszont az sem elfogadható, hogy egy teljes folyamat álljon le vélemények eltérése okán”.
És hogy hogyan is képzelik Orbán meggyőzését Ukrajna ügyében?
Charles Michel nevetve annyit mondott, hogy
ez nagyon jó kérdés és nyitott vagyok a javaslatokra.
HVG
