Mint figyelmeztetett: amióta Izrael megindította offenzíváját válaszul a Hamász október 7-i véres támadására, több mint 1,93 millió embert, vagyis Gáza lakosságának 85 százalékát kényszerítették lakóhelyük elhagyására, többségüket már az izraeli offenzíva első szakaszában délre szorították. Mivel az izraeli tisztviselők jelezték, hogy a harcok még hónapokig elhúzódhatnak, sok palesztin számára nincs más választás, mint a Gázai övezetből való menekülés.
Az Egyiptomba történő tömeges áttelepülés azonban a legrosszabb forgatókönyv mind a palesztinok, mind a kairói kormány számára. Sok palesztin attól tart, hogy ha elmegy, Izrael talán soha nem engedi meg nekik, hogy visszatérjenek Gázába. Ami Egyiptomot illeti, „kevés kapacitással és politikai akarattal rendelkezik” a palesztin menekültek nagyszámú befogadására.
Az országban mintegy kilencmillió menekült és több mint száz nemzetiségű migráns él. Valahol 70 ezer és 135 ezer között van a palesztinok száma, akiknek többsége az 1948-as és az 1967-es háború következtében érkezett.
A potenciálisan több százezer – ha nem millió – palesztin érkezése destabilizálhatja a helyzetet a Sínai-félszigeten is, ahol az egyiptomi hadsereg 2013 óta harcol az Iszlám Államhoz kapcsolódó fegyveres csoportok ellen.
A kilátástalanság arra ösztönözhetné a rendkívül kiszolgáltatott gázaiakat, hogy megkíséreljék a veszélyes tengeri utat a szomszédos Európába. Ez arra késztette az Európai Bizottságot, hogy felgyorsítsa a Kairóval folytatott tárgyalásokat egy új migrációs megállapodásról. Az egyiptomi kormány itt azt tehetné, amit Marokkó, Tunézia és Törökország már megtett: az Európába irányuló, további migráció fenyegetését felhasználva további engedményeket csikarhatna ki Európától a romló belföldi gazdasági helyzet kezelése érdekében.
Ez EU–Egyiptom-paktum azonban bizonytalan.
Ráadásul a palesztin menekültek megjelenése Egyiptomban a szélsőséges csoportok megerősödéséhez is vezethet. Ami Európára nézve is fenyegetést jelent. Az Európai Külkapcsolatok Tanácsa ezért úgy véli, ha Brüsszel el akar kerülni egy újabb migrációs válságot, valamint a terrorfenyegetettség növekedését, akkor nyomást kell gyakorolnia Izraelre a tűzszünet érdekében.
Írta a Magyar Hírlap
