Mivel a koffein serkentő hatású, a reggeli első kávé valóban segíthet felébredni, ám figyelembe kell venni, hogy ébredéskor nő a szervezet kortizolszintje. A kortizol, amelyet stresszhormonként is hívnak, az a vegyi anyag, amelyet a test veszélyreakcióként bocsájt ki. Az átlagos reggel általában nem rejt veszélyeket, de a szervezeted ébredés után így is, úgy is felszabadítja a kortizolt, hogy éberebbé tegyen, így érdemes nem közvetlenül utána inni a kávét.
Más a helyzet azzal, hogyha valaki az edzését szeretné javítani kávéval. Ez esetben ajánlott 30-60 perccel a testmozgás előtt elfogyasztani egy csészével, ami támogatja az állóképességet.
Azonban vedd figyelembe, hogy a koffein alvásproblémákat okozhat, ha túl közel fogyasztják lefekvés idejéhez, egyeseknél a szorongást válthat ki. A koffein felezési ideje 2-10 óra, ami az anyagcserétől függ. Akár 2 vagy 10 óra is eltelhet, mire a szervezet egyetlen csésze kávéból a koffein felét elhasználja.
Akik rendelkeznek „kávégénnel”, azoknak a késő esti kávé nem jelent problémát. A CYP1A2 gén segít lebontani és megszabadulni a koffeintől – és néhányaknak valójában két másolata is van ebből a génből, ami gyorsítja a koffein lebontásának az idejét. Ha például valaki egy dupla eszpresszót meg tud úgy inni este 10-kor, hogy utána nyugodtan alszik, akkor valószínűleg gyorsan metabolizálja a koffeint.
Nincs olyan tudományos bizonyíték, amely alátámasztaná a kávéfogyasztás „legjobb idejét”. De egy délelőtti vagy késő reggeli kávé 9:30 és 11:00 között segíthet maximalizálni a hatását, ugyanis ekkor kezd csökkenni a kortizolszint.
Egészséges egyének akár 400 mg koffeint is fogyaszthatnak naponta – ez körülbelül négy csésze (950 ml) kávénak felel meg. A terhes és szoptató nőknek napi 300 mg koffein javasolt, egyes kutatások szerint a biztonságos felső határ napi 200 mg. A koffeinbevitelre vonatkozó ajánlások minden koffeinforrást figyelembe vesznek, ami származhat például teából, üdítőitalokból, energiaitalokból és étcsokoládéból is.
