A Kúria megnevezésű emlékérméket Veres Gábor szobrászművész tervezte.
Háromszáz évvel ezelőtt, 1723-ban szentesítette III. Károly (1711–1740) magyar király a pozsonyi Országgyűlés azon törvénycikkeit, amelyek egy rögzített hatáskörű, állandóan működő felsőbíróság megalapítását rendelték el. Az ugyanebben az évben lezajlott bírósági szervezeti reform keretében Pesten letelepített, a Hétszemélyes Táblát és a Királyi Táblát magába foglaló Magyar Királyi Kúria szolgált az intézmény működési keretéül. Jóllehet, a magyar igazságszolgáltatási szervezet története egészen a 11. századra nyúlik vissza, mégis ezt az időpontot tekinti a köztudat a Kúria alapításának.
A Magyar Nemzeti Bank a Kúria alapításának 300. évfordulója alkalmából 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki
Fotó: mnb.hu
Az Alaptörvény 25. cikke szerint ma a Kúria Magyarország legfőbb bírósága. Legfőbb ítélkező bírói fórumként a Kúria gondoskodik az egységes bírósági ítélkezésről.
A Magyar Nemzeti Bank a Kúria alapításának 300. évfordulója alkalmából 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki 2023. december 11-én. A Kúria-emlékérmék fókuszában a független felsőbíróság jubileuma áll. Megjelenítik a bírósági szervezetrendszer számára igazodási pontként szolgáló intézmény évfordulós arculati elemeit, illetve a Kúria működési alapelvét is szimbolizáló Justitia-szobrot, Stróbl Alajos 1882-ben készült alkotását.
Az emlékérme előlapján központi motívumként a jubileum alkalmából készített „Kúria 300” logó érmére adaptált ábrázolása látható kissé aszimmetrikusan elhelyezve, hátterében a kiegészítő arculati elemeket idéző, balra döntött motívumokkal. A háttérmotívumokhoz igazított sorokban jelennek meg az emlékérmék kötelező elemei: a bal oldalon a „15 000”, illetve a „3000” értékjelzés és a „FORINT” felirat, a kibocsátót jelölő „MAGYARORSZÁG” felirat, a jobb oldalon a „BP.” verdejel és a „2023” verési évszám olvasható.
Az emlékérme hátlapján központi elemként Stróbl Alajos Justitia című szobrának oldalnézeti részletábrázolása jelenik meg, ezzel hangsúlyozva az igazság mérlegének a jelentőségét, amely a törvénykönyvre támaszkodó bal kézben található. A szobor jobb kezében a kard a jog hatalmát, állami kikényszeríthetőségét jelképezi.
A szobor szemfedő nélkül ábrázolja az igazság istennőjét, ezáltal kiemelve a törvényeken alapuló igazságszolgáltatás jelentőségét. A szoborábrázolástól balra az „1723 óta a jogegység őre”, jobbra a „300 éves a Kúria” körirat a különleges felsőbíróság legfőbb feladatára és az évfordulóra utal. A hátoldal szélén fonott zsinórt jelképező díszítőmotívum fut körbe, utalva a Kúria azon egyedi jellemzőjére, hogy döntései zsinórmértékül szolgálnak a bíróságok számára. A díszítőmotívumot az érmeoldal alsó negyedében a Justitia-szobor ábrázolása szakítja meg. Az emlékérmét tervező Veres Gábor szobrászművész mesterjegye a szoborábrázolásba rejtve jelenik meg.
Mindkét emlékérme átmérője 38,61 mm, szélük recézett. A 15 000 forintos névértékű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A 3000 forintos névértékű színesfém változat réz (75 százalék) és nikkel (25 százalék) ötvözetéből készült, súlya 30,80 gramm. Az ezüst emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben 5000-5000 darab készíthető.
Az emlékérmék értékközvetítő és figyelemfelhívó szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a Kúria ezüst emlékérme – a rendelkezésre álló készlet függvényében – a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg 2023. december 12-től az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.) és webáruházában.
Írta a Magyar Hírlap
