Az atheroma, vagy ahogyan sokan ismerik, kásadaganat egy közvetlenül a bőr alatt elhelyezkedő, néhány centis kis csomó, ami leggyakrabban a háton, a hajas fejbőrön és az arcon jelenik meg – éppen ez utóbbi okozhatja a legkellemetlenebb esztétikai problémát. Ugyanakkor rejtettebb helyeken is találkozhatunk kásadaganattal, ugyanis a péniszen, a herezacskón és a gáton is felfedezhető lehet ez a tömör tapintású képlet.
A kásadaganat kialakulása alapvetően a faggyúmirigyek kivezetőcsövének elzáródása miatt következik be. A faggyúmirigyek a szőrtüszők alkotórészei, a szőrtüsző és a szőr között szájadzanak a bőrfelszínre. Váladékuk főleg koleszterinésztereket tartalmaz, feladata, hogy beleivódva a bőr felszínébe, azt rugalmassá tegyék, és megvédjék például az izzadtságmirigyek pállasztó hatásával szemben. Atheroma tehát minden olyan területen megjelenhet, ahol szőr vagy szőrtüsző van.
Az elzáródási folyamat eredménye az egyre növekvő csomó, daganat, amely a tokon belül sárgás-szürkés, törmelékes-kenőcsös váladékot tartalmaz – ennek állagára utal a kásadaganat megnevezés is. Az atheroma akár a gennyes pattanással is összetéveszthető, amely miatt sokan megpróbálják kinyomni. Ez azonban nem jár sikerrel, sőt fontos tudni, hogy bármennyire is zavaró, a nyomkodással a gyulladásának, fertőződésének kockázatát növeljük.
Miért veszélyes a kásadaganat-gyulladás?
Bár maga az atheroma ártalmatlan és fájdalmatlan csomó a bőr alatt, gyulladása esetén hirtelen megduzzad, meleg érzetet ad, kifejezetten fájdalmassá válik, felette a bőr vörössé, vörhenyessé válik. Súlyos esetben szeptikus állapot is kialakulhat, amely hidegrázással, lázzal járó rosszullét, és minél előbb orvosi kezelést igényel. Mivel ilyenkor a mirigyben tályog alakul ki, annak ellátása is eszerint történik – hüvelygyulladás esetén is kialakulhat tályog.
Kellő nagyságú metszéssel megnyitjuk a fertőzött váladékot tartalmazó területet, helyi fertőtlenítést követően nyitva kezeljük a sebet, hogy a fertőzött váladék maradéktalanul ki tudjon ürülni. Az ilyen beavatkozásoknak nemegyszer szélesebb, esztétikailag kevésbé kedvező hege marad vissza. Az esetleg visszamaradó mirigyfalrészlet tovább termeli a faggyút, igy ismételten tapinthatóvá válik a „kiújult” atheroma. Végleges gyógyulást csak a mirigy falának teljes eltávolítása ad. Gyulladás miatti megnyitás után a seb gyógyultával már gyulladásmentes időszakban lehet a teljes mirigy eltávolítását megkísérelni egy újabb műtéti időpontban. Legjobb természetesen, ha nem gyulladt, hanem nyugalmi állapotban távolítjuk el a kásadaganatot, amennyiben ez felmerül, akár esztétikai okból is – ismerteti dr. Csapó Zsolt PhD, a Dermatica sebésze.
Ilyen eljárások jöhetnek szóba a kásadaganat eltávolítására.
Az eltávolításkor alapvető cél, hogy a tokkal együtt szabaduljunk meg az atheromától, ugyanis a tok esetleges visszamaradása lehetővé teszi, hogy újra kialakuljon a daganat. Éppen ezért a leggyakrabban alkalmazott eljárás a kimetszés, amely végleges gyógyulást hozhat.
Ez a kisműtét általában – az elhelyezkedéstől, mérettől, egyéni adottságoktól függően – helyi érzéstelenítésben történik, így csupán az érzéstelenítő injekció beadása járhat némi kellemetlenséggel. A kimetszés rövid idő alatt lezajlik, a tok eltávolítása után, gyulladásmentes esetben a sebész plasztikai varrattal lezárja a sebet. Ahogyan például az anyajegy-eltávolításnál is, a kásadaganat kimetszésénél is szövettani vizsgálat készül az eltávolított képletről a rosszindulatúság kizárása miatt.
Írta a Magyar Hírlap
