A távoktatást az elemi osztályokban, illetve az 5-A és 8-A osztályokban vezették be egy hétre. A többi osztályban a megszokott módon folyik az oktatás.
A skarlát (régebbi nevén vörheny) egy bakteriális fertőzés, ami a test jelentős részét beborító vörös kiütések formájában jelentkezik. A betegség cseppfertőzéssel és kontaktúton terjed. A legtöbb esetben súlyos, 2-4 napos lappangási idő után kialakuló betegséget torokfájás, valamint láz kíséri.
Az egykor súlyos gyermekbetegség ma már antibiotikummal könnyedén gyógyítható, ám ha kezeletlen marad, akkor a szívet, a vesét és más szervek működését befolyásoló súlyos problémákat is okozhat. A skarlát főleg a hideg évszakban jelentkezik, és leggyakrabban az 5–15 év közöttieket érinti. Sok fertőző gyermekbetegséggel ellentétben többször is el lehet kapni, hiszen nem alakul ki életre szóló védettség a skarlátot okozó Streptococcus pyogenes baktériummal szemben.
A skarlát lappangási ideje 2–4 nap, általában a torkon át, ritkább esetekben gyógyuló sebeken keresztül jut be a szervezetbe. A baktériumok a behatolás helyén elszaporodnak, toxin termelődik, majd kialakulnak a tünetek.
A skarlát jellegzetes tünetei:
- vörös kiütés: Tapintása smirgliszerű, kinézete a napégéshez hasonló, nyomás hatására a vörös bőr kifehéredik. A kiütések tipikusan a törzset és a végtagokat érintik, de az is előfordul, hogy a tünetek csak az ágyék, a hónalj, a könyök és a térdhajlat bőrén jelentkeznek. Az elváltozás nem okoz viszketést, általában egy hétig tart, majd ezek elmúltával a kiütéssel érintett bőr hámlani kezd.
- málnanyelv: Vörös, göröngyös nyelv, melyet a betegség korai fázisában fehér bevonat borít.
- arcpír: A kipirosodás száj körüli sápadtsággal társul.
- torokgyulladás: Apró bevérzések, sárgásvörös pír, gennyes (tüszős) mandulák jellemzőek.
Írta a Magyar Hírlap
