MH/MTI
2023. december 9. szombat. 11:22
Frissítve: 2023. december 9. 11:42
A második érvként azt hozta fel, hogy az elmúlt két évben Ukrajna több pénzt kapott Brüsszelből, mint Horvátország, Szlovénia és Magyarország összesen az elmúlt hét évben.
„De ez a pénz semmit nem változtatott meg: továbbra sincs béke, a harctéren pedig tovább folyik az öldöklés” – fogalmazott a politikus.
A harmadik érv az – folytatta Hollik István –, hogy ha Ukrajna belép az EU-ba, szinte biztos, hogy minden ország nettó befizetővé válik. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy senki nem kapna uniós támogatást, csak Ukrajna. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a Financial Times ki is számolta: Ukrajna legalább 186 milliárd euróra számíthatna a csatlakozás után.
„Ez irgalmatlan összeg. Persze Brüsszel arról nem akar beszélni, hogy ezt a tagállamoknak kéne összedobni” – tette hozzá.
Az Ukrajna EU-tagsága elleni negyedik érvet ismertetve azt mondta: Magyarország 1994-ben nyújtotta be a csatlakozási kérelmét, és az országnak 10 évig kellett dolgozni azon, hogy az unió tagjává válhasson. A többi tagállam is hasonló utat járt be, és a csatlakozás mindenhol legalább 6-7-8 évet vett igénybe.
„Soha nem volt kivételezés, soha nem volt gyorsítópálya. Ukrajna esetében se legyen!” – szólított fel Hollik István.
„A Fidesz–KDNP álláspontja tehát világos: azért nyújtottuk be az erről szóló határozati javaslatot, hogy jövő héten az Országgyűlés is tárgyaljon erről a kérdésről. Sőt, Európában egyedüliként a magyar emberek is elmondhatják erről a véleményüket a nemzeti konzultáció segítségével” – közölte Hollik István.
Írta a Magyar Hírlap
