Pistone az FBI ügynöke volt, aki Donnie Brasco néven beépült a Bonnano-maffiacsaládba 1976 és 1981 között. Ő volt az első olyan fedett nyomozó az amerikai bűnüldözés történetében, aki éveket töltött a maffiában. A tanúvallomásai 200 vádemeléshez és 100 ítélethez járultak hozzá. Pistone 1986-ban kilépett az FBI-tól, de még a 2000-es évek elején is a Szövetségi Nyomozó Hivatal védelme alatt állt, mert a maffia elrendelte a meggyilkolását.
Az 1970-es években a bűnözés központja volt New York. Mindennaposak voltak a lövöldözések, rablótámadások. A rendőrség és az FBI tehetetlenül szemlélte, hogy fegyveres bűnözők fényes nappal teherautókat és kamionokat rabolnak el az utcákról.
Egy megrakott kamion értéke a rakománytól függően akár 5 millió dollár is lehetett akkoriban -, mondja Joe Pistone, az igazi Donnie Brasco.
Az FBi vezetői úgy döntöttek, hogy felszámolják a kamionrablás műfaját. Ehhez egy hat hónapos akciót terveztek, amelyben egy nyomozónak kellett beépülnie a bűnözők közé. Pistone ideális jelölt volt, olasz negyedben született, gyerekkorában az utcán játszott azokkal a gyerekekkel, akikből később maffiatagok lettek, és felnőttként is ismerte őket. Ráadásul már részt vett több rövidebb, fedett akcióban is.
Megvolt a kellő tapasztalatom velük, tudtam, hogyan beszélnek, hogyan viselkednek, mi a fontos számukra. Könnyen el tudtam játszani azt a szerepet, hogy ugyanabból a világból jövök, és biztos voltam benne, hogy nem fogok lebukni.
Ahhoz, hogy Pistone hiteles legyen a bűnözők között, meg kellett teremteni a fiktív élettörténetét. Ennek sarkalatos pontja volt, hogy Donnie árva gyerek, nem ismeri a szüleit. Ez azért volt fontos, mert így nem kellett szülőket „teremteni” a számára, akik igazolják, honnan származik. Szintén lényeges volt, hogy Donnie Brascónak nem lehetett felesége, mert akkor be kellett volna mutatnia a maffiózóknak. Ez is egy lebukási kockázat lett volna, így a maffia számára azt a képet festették, hogy az árva Donnie egyelőre semmi komolyat nem akar a nőktől, csak randizgat.
Mivel fedett nyomozó nem követhetett el bűncselekményt a nyomozása közben, olyan „szakmát” választottak Pistone-nak, amely elvileg kivédte annak a lehetőségét, hogy bűnügybe keveredjen. Így lett belőle Donnie Brasco, a floridai ékszertolvaj.
Az eredeti személyi anyagát és a Joe Pistone nevet törölték az FBI irattárából, így a cikk további részében is a fedőnevén említjük.
Az ügynök elbúcsúzott a családjától és New Yorkba költözött.
Donnie Brasco a maffiával ismerkedik.
A nyomozó eleinte semmi mást nem csinált, mint olyan szórakozóhelyekre járt, amelyeket bűnözők is látogattak.
A feladatom az volt, hogy ismerős arccá váljak az adott helyen. A bárosok köszöntsenek a nevemen, és beszélgessek ismeretlenekkel, hátha kiderül, hogy bűnözők.
Három hónapnyi, lassú előkészítés után Donnie Brasco egy borítékot adott egy ismerős bárosnak azzal, hogy segítsen elpasszolni az árut. A férfi nem nyitotta a ki a borítékot, amelyben gyémántok voltak, csak annyit mondott:
Esetleg tudok valakit, akit érdekelhet a dolog.
Pár nap múlva a férfi egy bankjegyekkel teli borítékot csúsztatott oda a nyomozónak. Ez volt Donnie Brasco első ügylete bűnözőként, ez alapozta meg a hitelét a későbbiekhez. A báros ettől fogva úgy mutatta be őt az ismerőseinek, hogy:
Itt van Donnie, az ékszerész, Miamiből.
Amikor elérkezett a hat hónapos határidő, Donnie azt kérte, folytathassa az akciót, hiszen addig még nem volt eredményes a nyomozás. A folytatás feszültséget okozott a családjában, mert nem tudott ott lenni a születésnapokon, és lemaradt a kisebbik lánya első áldozásáról.
Ezután nem sokkal Donnie azt jelenthette a felettesének, az ügy vezetésére kijelölt ügynöknek, hogy a báros révén megismerkedett egy kisebb banda vezetőjével, Jilly Grecával. A banda a Colombo-családhoz tartozott. Önmagában nem lett volna érdekes ez a csoport az FBI számára, de az már igen, hogy ki volt Greca felettese: egy Anthony Mirra nevű maffiózó.
Amikor azt halljuk, hogy „nagymenő”, „beavatott”, vagy „ő a barátunk”, az mind azt jelenti, hogy az illető az egyik család tagja. Akárki nem lehet tag, azt ki kell érdemelni, és számtalan előnnyel jár ahhoz képest, hogy valaki csak egy egyszerű bűnöző.
Anthony Mirra az öt nagy New York-i maffiacsalád egyike, a Bonnanók tagja volt. Még a maffiatagok is életveszélyes pszichopatának tartották, mert Mirra kést hordott, és ha valami vagy valaki felidegesítette, azonnal szúrt. Bár nem állt magasan a ranglétrán. hiszen nem volt kapitány, a beavatottsága miatt érinthetetlennek számított bűnözői körökben. Ha valaki meg akarta volna ölni, a család fejének engedélyét kellett volna kérnie Mirra meggyilkolásához, mert a beavatott gengszterek a bűnözés arisztokráciáját képviselték.
Az FBI számára Mirra felbukkanása volt az első bizonyíték arra, hogy a maffiacsaládok nem esküdt ellenségei egymásnak, hanem összedolgoznak.
Donnie Brasco megbecsült bandatag lesz.
Amikor a nyomozót bemutatták Mirrának 1977 márciusában, a maffia a hatalma csúcspontjára ért Amerikában. Az öt nagy New York-i család mellett a chicagói maffia, az ún. Outfit számított jelentősnek, Floridában Santo Trafficante volt úr, de Boston, New Orleans, Saint Louis vagy Milwaukee is maffiaközpontok voltak.
Becslések szerint évi 10 milliárd dollárt termelt a maffia szerte az országban, ami több volt, mint a general motors, a chrysler és a u.s steele összesített teljesítménye.
Tim Newark újságíró szerint áttörés volt a maffia elleni harcban, hogy Donnie-t összeismertették egy beavatottal, egy nagymenővel.
Itt megváltozott minden. Még soha egyetlen rendőr vagy nyomozó sem fogott kezet egy családtaggal.
Mirra hamar megkedvelte Donnie-t, és magával vitte szórakozni. Heti öt-hat este is járták a New York-i diszkókat, amelyek mindegyike valamelyik család érdekeltsége volt. Mirra a bizalmába avatta az ügynököt, és sok megoldatlan bűnügyről beszélt neki. Donnie igyekezett eltávolodni Mirrától, mert attól tartott, hogy a maffiózó az ő jelenlétében akar majd dühében megölni valakit.
Szerencsére Mirrát letartóztatták és el is ítélték, így az ügy megoldódni látszott.
Donnie ekkor ismerkedett meg Lefty Kétpisztolyos Ruggieróval. A férfi, akit Al Pacino játszott a híres filmben, mindig két fegyvert hordott magával, és balkezes volt, így kapta a beceneveit. Az ügynök szerint Lefty testesítette meg a régi vágású maffiózót.
Régi motoros volt, egy igazi gengszter. Az egész élete a maffia körül forgott. Soha életében nem dolgozott, csak bűnözésből élt.
Lefty Ruggiero a Bonnanók beavatott tagja volt, és csak azért nem sikerült feljebb kapaszkodnia a ranglétrán, mert túl sok embernek tartozott a szerencsejáték-függősége miatt.
Az alacsony rangja ellenére is azonban minden bűnöző ismerte őt new yorkban, mert jó pár gyilkosságot hajtott végre a maffia utasítására.
Lefty hírneve nagy lehetőséget jelentett Donnie és az FBI számára. Richard Woodley, a Fedőneve: Donnie Brasco c. könyv társszerzője szerint a bérgyilkos megjelenésével változott meg a nyomozás nagyságrendje.
Ekkor tudatosult az FBI embereiben, hogy kitárult egy ajtó, és mélyen beláthatnak a szervezet működésébe. Ezt Lefty és Donnie barátsága tette lehetővé.
Az ügynök gyakran jelentkezett ékszerekkel, gyémántokkal a bandánál. Ezekről azt mondta a többieknek, hogy lopta őket, de a valóságban az FBI által korábban más bűnügyekben lefoglalt értékekről volt szó. Lefty azt hitte a rendszeres zsákmány alapján, Donnie nagy bevételt fog termelni az ő számára. A maffiában ugyanis minden „áruból” részesedést kellett fizetni a feljebbvalóknak. Ezért Lefty azt mondta:
Mától velem vagy, senki nem vehet el tőlem.
Donnie megtarthatta a „lopott érték” 50 százalékát, a másik 50 százalékból pedig Lefty kifizette Mike Sabellát, a bandavezért. Az 1970-es években Sabella csoportja volt a legnagyobb a Bonnano-családon belül, és nem csak New Yorkban, hanem Philadelphiában és Floridában is voltak érdekeltségei. Sabella kapitányként minden zsákmányból továbbadott egy meghatározott részt a feletteseinek. A piramis tetején Carmine Galante, a Bonnano-család főnöke állt.
Donnie Brasco majdnem lebukik.
Két év elteltével Lefty Ruggiero szinte már a fiának tekintette Donnie-t, és a tudtán kívül ő lett az FBI legjobb forrása a maffia működéséről. A Szövetségi Nyomozó Hivatal egyre inkább rálátott a szervezett bűnözés mechanizmusaira, ezért más fedett akciókat is elindítottak, más fedett nyomozókkal.
Egy ilyen ügyhöz kérték Donnie segítségét, amelyben egy Tony Conte nevű FBI-ügynök volt a beépített ember. Az ő feladata az lett volna, hogy árusító automatákat ajánljon a Milwaukee-i maffiavezérnek, Frank Balistrierinek.
Az ügynök problémája az volt, hogy nem tudott hitelesen megjelenni a Balistrieri-család előtt.
Nem állíthatsz oda a maffiához, hogy jó napot, jöttem üzletelni.
Az FBI-vezetőknek eszébe jutott, hogy Donnie Brasco segíthetne Conténak, és biztosíthatná számára a megbízhatóság látszatát. Ezért Donnie addig mesélt Lefty-nek egy Milwaukee-i barátjáról, aki rengeteget keres az automatáival, és most szeretné bővíteni az üzletét, hogy Lefty-nek kedve támadt beszállni. A bérgyilkos beleegyezett, hogy tárgyaljon Contéval, a másik FBI-ügynökkel. A megbeszélés sikeres volt, Lefty kijelentette:
Képviselni fogom az érdekeidet a helyi családnál.
Így sikerült Donnie-nak végül összehoznia egy tárgyalássorozatot a Bonnanók tagja, Lefty Ruggiero, és Frank Balistrieri főnök között. A terv az volt, hogy Baliestrieri engedélyével a Bonnanók saját automatahálózatot üzemeltethetnek a városban, amihez Conte adja majd a felszerelést és a logisztikát. A bérgyilkos már látta maga előtt, hogy évente százezer dollárnál is többet keres az automatákkal.
Ez volt az első eset az FBI történetében, hogy egy fedett nyomozó találkozhatott egy maffiavezérrel. Balistrieri szimpatikusnak találta az ügynököt, és innentől fogva, mint egy idegenvezető, körbevezette Donnie-t és Lefty-t a városban, és megmutatta nekik az éttermeit, az üzleteit.
Még a saját házába is meghívott minket, a felesége szolgálta fel az ebédet.
Balistrieri mindezek ellenére az utolsó pillanatban visszalépett, és többé nem válaszolt a telefonhívásokra. Az egyik fia útján csak annyit közölt, hogy nincs üzlet. Mint később kiderült, az emberei addig nyomoztak Conte után, amíg rá nem jöttek, hogy az FBI embere.
Ez felért egy katasztrófával Lefty és Donnie számára. A Bonnano-főnökök már fejben el is költötték a pénzt, amit Milwaukee-ból reméltek, és az embereik fiaskója rájuk is rossz fényt vetett.RÁADÁSUL, HA KIDERÜL, HOGY DONNIE EGY RENDŐRREL BARÁTKOZOTT, AZONNAL KIVÉGZIK.Balistrieri azonban sose mondta meg a Bonnanóknak, hogy majdnem társult egy FBI-ügynökkel.
Valószínűleg olyan blamázs lett volna ez a számára, hogy inkább hallgatott róla. De tudtam, hogy nem követhetek el még egyszer ilyen hibát.
Mike Sabella New Yorkban maga elé rendelte Lefty-t és Donnie-t. Mivel az ügynök nem volt beavatott tag, nem kapott büntetést. Lefty megúszta egy utolsó figyelmeztetéssel: még egy baklövés, és kivégzik.
Az FBI ki akarta vonni Donnie-t a fiaskó után. Egy hajszálon múlt az élete. Donnie addig kérlelte a vezető ügynököt, amíg végül folytathatta a munkát -, mondja Richard Woodley író.
Lefty és Donnie meghúzták magukat a következő hónapokban. Az ügynök Floridába utazott, mert az FBI itt is egy titkos akciót indított, és szükség volt Donnie Brascóra, a megbízható, hiteles maffiózóra.
Megkezdődik a harc a Bonnano-család vezetéséért.
1979 júliusában merénylők megölték a Carmine Galantét, a Bonnanók nem hivatalosan kinevezett főnökét, mert túl sok ellenséget szerzett a saját családjában is. A maffiavezérek testülete, a Bizottság engedélyezte a gyilkosságot. Ennek Donnie Brascóra nézve is voltak következményei, mert az addigi kapitányt és bandavezért, Mike Sabellát lefokozták katonának.
Az új kapitány Sonny Black Napolitano lett, akit Michael Madsen játszott a filmben.
Sonny Black egy kis brooklyni klubból, a Motion Lounge-ból irányította a bandát. Donnie Brasco szerint Sonny jó vezetőnek számított a maffiában.
Kifejezetten lojális tudott lenni azokkal, akiket kedvelt. Ellentétben más maffiatagokkal, nem csak a bűnözés és a maffia érdekelte.
Sonny Black is hamar megkedvelte Donnie-t. Mindketten szerettek otthon edzeni, súlyt emelni, így nemsokára Sonny gyakran kereste Donnie társaságát.
Olyan is volt, hogy ott ültünk shortban, atlétában Sonny lakásán, és edzés után úgy beszélgettünk, mint két normális ember. Megmutatta a galambjait, amelyeket egy nagy dúcban tartott a tetőn. Jó haverok lettünk.
A hatalomátvétel zaklatott időszakában Lefty jobbnak látta Donnie után utazni Floridába, nehogy valakinek a tyúkszemére lépjen New Yorkban.
Miamiben egy Santo Trafficante nevű maffiavezér volt az úr, aki ellen hiába nyomoztak már évek óta, mindig kisiklott az FBI karmai közül. A nyomozók azt szerették volna, ha a Bonnano-család közös üzletre lép Trafficantéval, ezért rendelték ide Donnie Brascót. Az ügynök ismét a bérgyilkos patrónusa, Lefty kapzsiságát akarta kihasználni az ügy érdekében. Amíg Milwaukeeban árusító automaták volt a mézesmadzag, itt egy King’s Court nevű étterem és klub.
Az éttermet megvásárolta az FBI és négy fedett ügynök vezette. Hozzájuk „társult” be Donnie Brasco ötödiknek, és neki kellett elérnie, hogy Lefty, hogy a bérgyilkos beszálljon. Az FBI azt remélte, hogy egy klub, ami tulajdonképpen kaszinóként működött – álcázásképpen jótékonysági alapon, mert Floridában tilos volt a szerencsejáték –, jó alap lehet Trafficante megkörnyékezésére.
Egy olyan magas rangú főnökkel, mint Trafficante, Sonny Blacknek, a caporegimének, a kapitánynak kellett tárgyalnia. Így Sonny is megérkezett Miami-be.
Trafficanténak az volt vonzó az üzletben, hogy sem neki, sem az embereinek a kisujjukat sem kellett megmozdítaniuk, mégis részesedést kapott a bevételből -,
Az üzlet szép hasznot hozott, a New York-i maffiózók pedig élvezték a jó időt, a tengert. Donnie ekkor már négy éve dolgozott fedett ügynökként, és nehezére esett a boldog családok lubickolását nézni a hotelek medencéinél és csúszdaparkjaiban.
Kegyetlen, hideg szívű gyilkosokkal töltöttem az időmet ebben a családi paradicsomban, ahelyett, hogy a feleségemmel és a gyerekeimmel nyaraltam volna itt. Nehéz volt.
A letartóztatás és a kitüntetés.
A legnagyobb rendezvény a Las Vegas-est, egy nagyszabású „jótékonysági” est lett volna a titkos kaszinóban, amelyre új játékgépeket és rulettasztalokat vásároltak. Donnie és Lefty a környék összes fontos emberét meghívta, a helyi sheriff egyik emberét pedig lefizették 200 dollárral, hogy ne zavarja a mulatozást a rendőrség.
A lefizetett rendőr azonban átverte a maffiózókat, és a pasco megyei sheriff lecsapott a klubra.
A rendőrök lefoglalták a berendezést és a sok tízezer dollár bevételt – ennek a legnagyobb részét a film szerint ellopták, de ez nem volt igaz.
Sonny Blacket és a társait letartóztatták, és meggyanúsították őket tiltott szerencsejáték szervezésével. Sonny dühöngött, gyilkossággal fenyegetőzött, emlékezett vissza James Kinne különleges ügynök, aki a floridai akciót is irányította.
Meg akarta ölni az egyik emberünket, aki menedzserként irányította a klub működését. Sokat dolgoztunk rajta, hogy sikerüljön megnyugtatni. Nagyon komolyan kell venni egy ilyen ember fenyegetőzését.
A vádat végül ejtette a helyi államügyész, miután az FBI informálisan megkérte rá. Mivel a klub tovább működött titkos fogadóirodaként és uzsorakölcsön-központként, vagyis pénzt termelt, Sonny Black megenyhült, sőt, ki akarta tüntetni a beépített nyomozót.
Sonny azt mondta, hogy a következő felvételkor beavatnak családtagnak.
A „felvétel” azt jelentette, hogy egy évben egyszer „megnyitották a tagkönyveket”, és ilyenkor a család középvezetői vagy vezetői jelölhettek tagnak arra érdemes bűnözőket.
Halálos vád Donnie ellen.
A fedett ügynök maffiakarrierje a csúcsra ért: igazi gengszternek akarta kinevezni a kapitánya. Ekkor azonban kiengedték a börtönből az első bűnözőmentorát, a pszichopata Tony Mirrát, aki visszakövetelte magának Donnie-t. Mirra tudott arról, hogy Donnie-t jó pénzkereső maffiózónak tartják a főnökei, és úgy gondolta, neki kellene részesülnie a felfedezettje zsákmányából, nem pedig Lefty Ruggiero bérgyilkosnak és Sonny Blacknek.
Donnie már nem csak az FBI-nak volt fontos, hanem a maffiának is. Ezt jelezte, hogy Mirra harcba kezdett Donnie visszaszerzéséért. Ne felejtsük el, hogy a maffiában minden a zsákmányról szól, és ha valaki sok pénzt termel a főnökeinek, azt értékes bűnözőnek tartják –, magyarázza Rochard Woodley, a Fedőnevem: Donnie Brasco c. könyv társszerzője.
Mirra azt hazudta a Bonnano-család főnökének, hogy Donnie nem osztozott a családdal egy 250 ezer dolláros heroin-ügyleten, és minden hasznot maga vágott zsebre.
Ha bebizonyosodik, hogy ez igaz, donnie-t halálra ítélik.
Egyetlen módon lehetett tisztázni az ügyet, a vezetőség összehívott egy ún. leülést (sit down), egy nagy tárgyalást. Donnie nem vehetett részt az egyeztetésen, mert nem volt még tag, így Sonny Black képviselte az ügynök érdekeit, Lefty pedig óránként telefonon tájékoztatta őt az ügy állásáról.
A következő telefonbeszélgetést az FBI rögzítette Donnie és Lefty között 1981-ben. Ebben Lefty épp elmondja Donnie-nak, hogy az ő sorsáról tárgyalnak-
A felvételen Lefty 07:00 után ezt mondja: Azt akarják, hogy mondjunk le rólad. Azt válaszoltam, lóf*szt. Nem adlak át, és Sonny sem. A miénk vagy.
A következő két hónapban még három egyeztetést tartottak Donnie sorsáról, míg végül Lefty és Sonny Black győzedelmeskedett. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy Sonny előre lépett, és kinevezték a Bonnano-család helyettes főnökévé, ún. underboss-szá.
Megbízás a gyilkosságra.
A családon belül újra kitört a hatalmi harc. Sonny Black meggyilkoltatott három lázadó kapitányt, mire az egyikük fia vérbosszút esküdött. Ekkor kapta Donnie Brasco a feladatot, hogy ölje meg az illetőt, aki persze maga is maffiózó volt.
Ez volt a beavatásom feltétele, ami egy megszokott dolog volt a maffiában. Akit beavattak, gyakran kellett előtte valamilyen vizsgát teljesítenie.
Az ügynök azt javasolta a főnökeinek, hogy rendezzék meg a gyilkosságot. Ő majd eljátssza a bárgyilkos szerepét, az „áldozatot” pedig kimenekítik a rendőrök.
Túljutottam a Milwaukee-ügyön, Túljutottam a Tony Mirra-ügyön. Ezt is meg tudtam volna oldani, és én lettem volna az első beavatott fedett nyomozó a maffiában.
Az FBI vezetői szerint azonban őrültség volt ez a terv, mondja Richard Woodley.
Józan ésszel belátható, hogy a legvalószínűbb két forgatókönyv ez lett volna: Donnie megöl valakit, vagy őt ölik meg. Ezt nem vállalhatta az FBI.
1981 júniusában megérkezett a parancs az FBI-központból, hogy be kell fejezni a műveletet, amelyet eredetileg, öt évvel ezelőtt hat hónaposra terveztek. Donnie három hetet kapott, hogy úgy tegyen, mintha készülődne a gyilkosságra, de közben megszerezze az utolsó információkat, amelyek segíthetnek majd a maffia elleni bűnperekben.
Donnie a floridai King”s Court klubban látta utoljára Sonny-t.
Korábban is többször mondta nekem, hogy ha egyszer kinyírják, gondoskodjak majd a fiáról. Ez azért volt, mert az idők során azért közel kerültünk egymáshoz.
1981. július 4-én Donnie Brasco Miamiben felszállt egy Milwaukee-ba tartó gépre. Az első ügy, amelyben tanúskodnia kellett, a Frank Balistrieri elleni per volt. Amíg úton volt, az FBI-ügynökök bezárták a King’s Court klubot. Amikor Lefty felhívta az éttermet, hogy Donnie-val beszéljen, a vonal szaggatott sípolással jelezte, ez a szám nem kapcsolható.
Az FBI elárulja a maffiának, ki is Donnie Brasco.
Másnap három FBi-ügynök jelent meg Sonny Black New York-i klubja, a Motion Lounge bejáratánál. Sonny innen irányította a bandáját. James Kinne különleges ügynök bemutatkozott Sonny-nak.
Fogadott minket, még ha nem is túl lelkesen. Mi elmagyaráztuk neki, kicsoda Donnie Brasco, és hogy a floridai klub menedzserei is a mi ügynökeink voltak. Azt is elmondtuk neki, hogy nagy bajban van, mert ő a felelős azért, hogy bekerült a Bonnano-családba a mi fedett nyomozónk, de az ő felelőssége az is, hogy Santo Trafficante milyen nehéz helyzetbe került ezzel. Azt mondtuk neki, gondolkozzon arról, ennek milyen következményei lesznek.
Sonny Black nyugodtan fogadta a hírt, a szeme sem rebbent a megbeszélés alatt. Később felment a tetőre, ahol a szeretett galambjait gondozta, és ahol sok órát töltött korábban a barátjával, Donnie Brascóval. Az FBI itt is lefotózta, az ügynökök szerint Sonny hosszan, gondterhelten nézte a várost a tetőről.
A bosszú.
A hír annyira sokkoló volt, hogy eleinte senki nem akarta elhinni a maffiából, hogy Donnie Brasco beépített ember volt. James Kinne azt mondja, az FBI lehallgatta Sonny Black és a bandatagok beszélgetéseit, és ezekből kiderült, elképzelhetetlennek tartották, hogy Donnie spicli, vagy ahogy az amerikai maffiaszlengben mondják, patkány lett volna.
Azt mondogatták egymásnak, hogy hazudtak az ügynökök, ez csak egy megtévesztő húzás volt.
Ahogy múlt az idő, úgy kezdtek kijózanodni a bűnözők, majd elkövetkezett a pillanat, amikor beismerték maguknak az igazságot, Ezt a felismerést az is segítette, hogy hiába keresték Donnie-t, nyomtalanul eltűnt. Ekkor következett a sokk.
A maffiát megrázta a hír, hogy az FBI beépített embere 5 évig élt közöttük és minden titkukat önként elmondták neki. A következmények beláthatatlanok voltak. Mind az öt család attól rettegett, hogy őket is lebuktatja valahogy a Donnie Brasco-akció.
Robert Blakey maffiaügyekre szakosodott sztárügyvéd arra hívja fel a figyelmet, hogy a bűnözők maguknak köszönhették a bukást.
A maffia úgy működik: termelj nekem pénzt. Ha termelsz, jó fiú vagy. A saját kapzsiságuk áldozatai lettek. Elfelejtették a saját biztonsági szabályukat, hogy senkit nem szabad beengedni kívülről.
A Bonnanók, amint felocsúdtak, megkezdték a kármentést. Ennek első áldozata Sonny Black volt, akit a vezetőség hivatalosan maga elé rendelt. A szlengben ezt úgy fejezik ki:
Hívatták.
Sonny tudta, hogy ez a halálos ítéletével egyenlő, ezért lement a klubjába, itt odaadta a bárosnak az ékszereit és a pénztárcáját, majd megkérte arra, hogy etesse a galambjait. Aztán felhívta a barátnőjét, akitől elbúcsúzott, és a következőt üzente Donnie-nak: Mondd meg neki, hogy nem bánom a dolgot. Örülök, hogy ő buktatott le és nem más.
Többé senki nem látta élve Sonny Black Napolitanót. Egy évvel később találták meg a holttestét Staten Island-en, és csak a fogazata alapján tudták azonosítani. A kezeit levágták, a maffia ezzel üzente, hogy így jár, aki rendőrt enged be a családba.
Később kiderült, hogy Sonny-t egy pincébe vitte két maffiózó. Itt azonnal rálőttek, amint leértek, de nem sikerült halálos lövést leadni rá. Sonny Black a földre zuhant és ezt kiáltotta a gyilkosainak:
Lőjetek megint, de most már rendesen célozzatok!
Lefty Ruggierót szintén halálra ítélte a maffia. Amikor a főnökök elé rendelték, azaz épp a kivégzése helyszínére tartott, az FBI letartóztatta, és elrejtette a tárgyalásig. A perben 15 év börtönt kapott. Egészen addig nem akarta elhinni, hogy Donnie valóban FBI-ügynök volt, amíg meg nem látta a barátját a tanúk emelvényén. Ekkor ezt mondta:
Ha ez is lesz életem utolsó tette, egyszer akkor is kinyírom ezt a kurafi Donnie-t.
Mivel Lefty nem próbált menekülni, nem kötött vádalkut és nem vallott a család ellen, a maffiában példa nélküli módon törölték a halálos ítéletét.1993 áprilisában kiengedték, mert előrehaladott rákban szenvedett. Még az év vége előtt meghalt.
Donnie, vagyis Joe Pistone fejére 500,000 dollár vérdíjat tűzött ki a Bonnano-család, azzal, hogy bárkinek kifizetik, aki megöli őt. Az FBI olyan komolyan vette a fenyegetést, hogy magas rangú ügynökök elmentek a család főnökéhez és azt mondták neki: számíthat az egész szervezet személyes bosszújára, ha egyetlen hajszála is meggörbül Joe Pistone-nak.
Mit mond Donnie Brasco lelkiismerete?
Az ügyet ismerőkben, és persze az Oscar-díjra jelölt film rajongóiban felvetődhet, vajon hogyan élte meg a maffiabeli „barátai” lebuktatását az ügynök. Joe Pistone elismeri, valóban kialakulhat a közelség egy nyomozó és a maffiózók között.
Ennyi év alatt sok közös pillanatot töltött együtt, jártam az otthonaikban, együtt ünnepeltünk születésnapokat, karácsonyokat. Óhatatlan, hogy közelebb kerültünk egymáshoz. A börtön miatt egyiküket sem sajnáltam, de nem akartam, hogy bárki meghaljon. Sajnáltam Sonny halálát, nem az volt a feladatom, hogy a halálát okozzam.
Joe Pistone az ötéves fedett nyomozásért 500 dollár jutalmat kapott. Az ügynök összesen 27 évet töltött az FBI-nál. A 2000-es években még rendőrségi védelem alatt állt.
Írta a Magyar Hírlap
